Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

Bár az 1840-es években - mint említettük - megnőtt Borsod vár­megye politizáló nemességének aktivitása, a közgyűlések látogatása és a felmerült kérdések politikai súlya egyaránt, azért jellemző ada­lék, hogy a téli közgyűléseket a miskolci nemesség is fűtetlen terem­ben fagyoskodta végig. 327 Miskolc lakóinak közéleti kérdésekhez va­ló hozzáállására, polgárosodáshoz való viszonyára kaphatunk ada­tokat a Világ című lap egyik terjedelmes miskolci elemzéséből is. 328 „A gyakorlati élet mezején minden nagy és üdvös csak egyesek összített erejöknek köszönik létöket, és hol egyesek elágazott erővel külön célokra törnek: ott az ember természete - az egyesülésre töre­kedés - tagadtatik meg, a számolásbul a közjó felejtetik ki, s gyak­ran a nagy célokra kicsin erők hasztalan pazarlása után a jelennel jövőnk veszett el. Illy nézetek és nagy Széchenyink »E gyes ülj ünk!« szózata fűzé össze egy tized előtt [értsd: évtizeddel ezelőtt] me­gyénk és városunk polgárait." - írta, külön hangsúlyozva, hogy a megyeszékhelyen kibontakozott egyesületi élet kezdeményezései­ben a miskolciaknak oroszlánrésze van. A nem sokkal korábban új­jáalakult nemzeti kaszinó a szervezetileg külön tevékenykedő pol­gári egyesülettel való összefogást szorgalmazta, melyben azonban ­legalábbis a szerző vélekedése szerint - egyes tagok elszántsága jó­val nagyobb volt az egyesületek által megvalósítani hivatott célokra („szegény mesteremberek özvegyeit biztosító nyugpénz intézet" fel­állítása, „városunk csinosbítására", vasárnapi iskola létesítésére stb.) összegyűlt pénznél illetve tényleges társadalmi igénynél. (A két egyesületnek a kortárs tudósítások szerint összesen egyébként mint­egy 350 tagja volt. A számot valóban magasnak kell tartanunk, hi­szen azt jelzi, hogy a háztartásfők jelentős része - legalább 8-10%-a - fontosnak vélte, hogy legalább névleg egy ilyen egyesület kötelé­kébe tartozzon, egyes rendezvényein részt vegyen stb. De egy má­sik tudósítás arról szól, hogy hiába van 184 tagja a nemzeti kaszinó­nak, mégis a feloszlás szélén áll, részben pénzügyi nehézségek, részben szemléletbeli okok miatt. 329 ) A cikk névtelen írója fájdalommal állapította meg ugyanakkor, 327 Világ, 1842. 17. sz. (február 26.) 131. p. 328 Világ, 1841. 64. sz. (augusztus 11.) 255-256. p. 329 Világ, 1841. 14. sz. (február 14.) 55. p.

Next

/
Thumbnails
Contents