Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

zat (175 ha) és a Bábonyi-bérc (125 ha).

227 A szőlőterületet még a XVIII. században is a bizonytalan és helységek szerint változó kapás vagy kapaalja, illetve emberkapáló (latinul fossor) földmértékkel határozták meg, a kataszteri felmérések azonban már négyszögölben mérték a kiterjedést. Az 1817. évi kataszteri felméréskor 200 bécsi kvadrátölet számítottak egy kapásra, ettől azonban a korábbi mértékek bizonyosan eltértek. Egy 1772. évi összeírásban a Szép-hegyen többek között szerepel nemes Recski István 8 kapás, özv. Guba Pálné 3 kapás szőlővel.

228 A Domby-féle telekkataszterben szintén a család tulajdonában vannak még a szőlők, Recski Istvánnak 3959 négyszögöl, Guba Jánosnak 1456 négyszögöl nagysággal. Ha az értékeket megfeleltetjük egymásnak, egy XVIII. századi miskolci kapás mint földmérték 495, ill. 486, kerekítve 500 négyszögöllel (0,18 ha) azonosítható. A szőlők nemcsak a tőkéket, hanem gyümölcsöst is magukban foglaltak, mivel Miskolcon alig találunk gyümölcsöskerteket, általában csak a birtokos nemesek tulajdonában. A legnevesebb, s szinte egyedülálló kertet már a XVI. században említették Miskolcon (Hevesi-kerte) a Diósgyőri kapu közelében, a Meggyesalja utca végében. Feltehetően ez került a Szepessyek birtokába, a Kötelkönyv már megemlékezik erről az ingatlanról. 1723-ban is összeírják a nagy, kerítéssel védett gyümölcsöst a Meggyesalja végén Szepessy János birtokaként, melyben különféle gyümölcsfákat neveltek.

229 Az öröklött kertet Szepessy János újíttatta meg és keríttette be az 1720-as évek elején.

230 A szőlőben azonban szinte mindenkinek voltak kisebb-nagyobb gyümölcsöse. A szőlőtövek mellé legtöbbször szilvafákat ültettek, s a gyümölcsöst általában is szilvásnak nevezték. 1790-ben a NagyKánás-oldal nevű szőlőhegyen a város megvizsgáltat egy parlag 227 B.-A.-Z. m. Lt. LV. T. 121/3. 228 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. XXI. 82. 229 Piatea Medgyesallya. In cujus suyeriori parte respiciente Diós-Győr datur hortus domini Joannis Szepesy diversos arboribus fructiferis refertus, sepibus cinctus, utcunque magnus. 1723. MOL. E 156. 5/5 230 Johannes Szepessi de Négyes... hortum suum in piatea Medgyesallya situatum multifariis suis expensis in conservationem etiam arborum suarum fructiferarum ibidem implantatarum ac idoneis sepimentis circumsepire non intermisset. 1741. B.-A.-Z. m. Lt. TV. 1501/a. 2. köt. 808. p.