Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

szőlőt, melynek „szilvásában egynéhány almafát, dió- és szilvafát" találtak.

231 Ugyanezek a gyümölcsök termettek Bartus István Kerekhegyi szőlője alatt 1792-ben.

232 A gyümölcsfákat legtöbbször a szőlők alá ültették, hogy ne árnyékoljanak, s így is nevezték: „gyümölcsösalja".

233 Miskolc legészakibb szőlőhegyén a bábonyi határnál lévő Szép-hegyen 1772-ben a szőlők mellett 140 és 400 négyszögöl (500-1440 m

2

) közötti gyümölcsösöket írtak össze a 3-4 kapás nagyságú szőlők mellett.

234 1817-ben a szőlőkön belül külön is feltűntették a szőlőaljak (subvineta) területi arányát, a 2 448 615 négyszögöl szőlőterületből 263 040 négyszögöl (94,6 ha), vagyis az összes szőlőültetvény 10,7%-át gyümölcsösök foglalták el. A szőlőparcellák műveléséhez elengedhetetlen szükség volt mezsgyék és szüretelőhelyek kihasításához. A mezsgyék vagy gyepük füves, gyakrabban azonban fákkal, bokrokkal beültetett, árkos határsávok voltak a szőlők között, melyek védelmül is szolgáltak, főként az állatok ellen.

235 A szüretelőhelyet nemcsak szüretkor használták, hanem a szőlőbe felhordott trágyát is ezen a helyen tartották.

236 A szőlőkben kunyhót is felállítottak a gazdák.

237 Ezek a kunyhók mint félreeső helyek a bűnözésnek is helyszínei voltak, így 1794-ben is, amikor Nagy Sári nagykállói illetőségű „korhely személy városunkba bécsapongván" Krieg János fésűs legényt leitatta, és kicsalta a szőlőhegyen lévő kunyhóba, ahol cinkosával együtt kifosztotta.

238 Bár a szőlőhegyekre szőlőpásztorokat (csőszöket) fogadtak fel a gazdák,

239 mégsem őrizték állandóan a birtokokat, így nagyobb veszélynek voltak kitéve, mint a többi ingatlan. 1810-ben tűzifa szűkében volt a város, s a kóborlók a szőlőkben található éghető anyagot: szőlőkarót, gyümölcsfát, sőt a kunyhók fedelét is elhordták.

240 Bár a miskolci szőlők nagyobb része dézsmamentes volt, a dézs231 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 788. 232 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1007. 233 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 255. 234 GYULAI É. 1999/a. 152. p. 235 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 457. 236 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1188. 237 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 353. p. 238 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 307. p. 239 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 254. p. 240 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 36. köt. 8. p.