Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

gaslati pontok is voltak Miskolc határában. Domby Sámuel, Borsod vármegye tudós orvos a megye gyógyvizeiről írt monográfiájában elméleti, hogy Miskolcról szabadon ellátni a híres tokaji hegyig.

221 A város magaslatai közül a Szent György-hegy a legjelentősebb, melyről Diósgyőrig lehet tekinteni és jól belátható az Ónod és Kelecsény közötti széles Sajó-völgy is a városból.

222 Egy német utazó, aki az 1830-as években járt Magyarországon, útleírásában megjegyzi, hogy a Miskolctól Szikszóig nyúló hegyvonulatról minden oldalra remek a kilátás a közeli folyókra, mezőkre, a szürkemarha-nyájakra, a juhokat, disznókat legeltető pásztorokra.

223 A szőlőhegyek a város északi részén az előző századokban is ismerteken kívül - Fermező, Isten-hegy, Bedeg-völgy, Kis-Ágazat, Nagy-Ágazat, Kálnás, Bábonyi-bérc, Kerek-hegy, Győri-oldal - kisebbekkel bővültek, ezek egy része feltehetően irtvánnyal jött létre, vagy nagyobb promontóriumból szakadt le. 1763-ban szántóföldet fordítanak szőlővé át a Kőbánya nevű dűlőben.

224 Új földrajzi nevek XVIII. században: Darvas, Csattos (vagy Csattos-orra), Kártyás, Szakadka, Kakas, Bandzsalgó, Bikás, Gallér, Bunda, Pocem, Kis-Kőbánya, Bodó, Rózsás. A XLX. században feltűnik a Hársas Kutyor (1806)

225 és Nagy-Császár (1817)

226 is. A Lik-oldal (Lyukó) földrajzi név viszont a XVIII. században már nem szerepel. A Pápa és Széphegy nevét a miskolciak északi szomszédaiktól kölcsönözték. A délnyugati hegyeken a Szentgyörgy, Középszer, Ruzsin és Öröm-hegy mellett megjelent a Varga-oldal, Filke, Kutyás, Mendikás, Sas, Tűzköves, Papis, Ásító, Komlós, Szemszúró, s a Szentgyörgy és Ruzsin is több részre szakadt. A legnagyobb összefüggő ültetvény a XVIII. század második felében a Szent György-hegy (214 ha), a Nagy-Ága221 ...vollem utilissimo fluvio Szimjvo divisant... in cujus infima [parte] oppidum Miskolcz cum liberó ad celeberrimum montent Tokaiensem usque prospecta visum, non mediocriter delectarunt. DOMBY S. 1766. 9. p. 222 ...vollem utilissimo fluvio Szinyva divisant... in cujus infima [parte] oppidum Miskolcz cum liberó ad celeberrimum montent Tokaiensem usque prospectu visum, non mediocriter delectorunt. DOMBY S. 1766. 73. p. 223 ELSNER J. G. 1840. 1. köt. 232. p. 224 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 88. p. 225 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 32. köt. 51. p. 226 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 43. köt. 70. p.