Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

a területen, többen próbálnak elhagyott parlagot, vagy soha művelés alá nem volt berket, tövises bozótot irtványként felfogni.

164 Miskolc harmadik, területileg legkisebb nyomása a „Győr felé" elnevezést kapta, mivel a diósgyőri határban feküdt, ott ahol a Szinva Miskolcra lépett. „A Diósgyőr felől való szántóföldek"

165 néven is ismert nyomást a Diósgyőr felől folyó patak két részre osztotta, erre utalnak az alábbi dűlőnevek: a Szinván innen és Szinván túl, illetve a Víz között, Kövecses-rév, Füzes végében. A további földrajzi nevek: Varbai piac, Kerekhegy, Győri-oldal, Bodó-hegy, Bodó-alja vagy Bodó-völgye, illetve a Kőporos, amely „ezen hegyben létező kőporbányáktól, pincéktől és kőporba beásott házaktól vette nevét."

166 A Szinva mellett ismert a Malomra-düllő, a Kalló-melléke a Szinvánál vagy Felső-Kallószer, amely „az ezen dűlő melletti gubás kallótól vette nevét",

167 akárcsak a város másik végén az Alsó nyomásban az Alsó-Kallószer. A Szinvától délre a város hasonló nevű utcájánál szakad meg a Régi akoly nevű dűlő, amely a XVIII. században itt állt marhaakolról kapta a nevét, amikor ez a terület még az uradalom közlegelője volt.

168 A Győri nyomás földje is hasonló a többi dombháti talajhoz, tele van mély vízmosásokkal, s az itteni berket, bozótost, tövises gyepet is gyakran törik fel irtványnak a XVIII. században.

169 Miskolc déli szőlőhegyei, a Ruzsin és a Szentgyörgy mellett nem voltak jelentős szántók, csak az Avas-tető környékén fogtak fel némi földet a szántáshoz. Az 1817. évi Telekkönyvben két kisebb dűlő szerepel itt: a Zsidó temetőnél és az Avas-tető. A három nyomás szántóiba főként őszi, másodsorban tavaszi gabonát vetettek, de a XVIII. század első felétől már kukoricát is. 1792-ben a Csabai nyomás Keskenyfarkú nevű dőlőjében egy birtokháborítási per tanúsága szerint éppen őszi vetés volt, mégpedig „kétkeresztes tiszta járó búza".

170 1784-ben az Alsó nyomás Köve164 GYULAI É. 1999/a. 157-159. pp. 165 1 775. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 52. 166 PESTY F. 1988. 208. p. 167 PESTY F. 1988. 207. p. 168 PESTY F. 1988. 207. p. 169 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 318. 170 1792. máj. 5. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 1043.