Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

csesdomb nevű dűlőjébe tavaszi gabonát vetettek.

171 Az akasztófát csak akkor lehetett az Akasztófánál lévő dűlőkön át megközelíteni, ha földjei ugaron voltak, vetés idején csak egyetlen szekérút vitt a kivégzőhelyhez.

172 A kukoricát kezdetben a kalászos parcellák közé vetették,

173 de a síkvidéki szántóföldek végében összefüggő kukoricaföldek is létrejöttek. 1776-ban a legelő közé enkláveként beékelődött szántóföldön, a Sajó-parti Nagy-Bugyikon már csak kukoricát termesztettek.

174 1817-ben a Domby-féle Telekkönyvbe az alábbi kukoricaföldeket vették fel: Sajóra járó Bugyik, Nagy-Bugyik a Sajó felé és a Farkas-szögre véggel. Ekkor a legtöbb kukoricát a Kis-Bugyik nevű dűlőbe vetették.

175 Ugyanebben az évben kérik a miskolciak, hogy a Szentpéteri nyomásban lévő ugarföldeket kukoricával vethessék be. A tanács nem ellenzi, csak arra vigyáz, hogy a vetések ne zavarják a marhacsorda legelőre való kijárását.

176 Az, hogy a kukoricaföldek a Sajó-menti legelők szélére szorultak, jelzi, hogy a tradicionális miskolci gabonatermesztést nem rendítette meg az új növénykultúra. A miskolci határ Sajó-menti magaslatain nemcsak kukoricát, hanem kendert is termesztettek. A háziipar fontos alapanyagát a XVIII. század elején még főként a beltelkek végébe vetették, főként a városszéli negyedekben, az Újvároson és Meggyesalján.

177 A Kötelkönyv alapján a XVIII. század elején különösen sok kenderföldet képzelhetünk a Diósgyőri kapu környékére. A kendertermesztés nagyobb része később kiszorult a vízparti magaslatokra, így a Berek, Várdomb és Iván-domb nevű határmenti helyekre,

178 ez utóbbin már 1717-ben említenek kendert.

179 A Várdombon 1780-ban az irtványrétek mellett „kenderföldecskék" vannak,

180 ugyanakkor a Szinva-parton a város árkának nyugati 171 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 10. köt. 339. p., 1501/b. V. 378. 172 GYULAI É. 1999/a. 183. p. 173 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 797. 174 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 138. 175 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. 176 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 43. köt. 65. p. 177 LEVELES E. 1929. 83. p. 178 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/g. 1. 179 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 706. p. 180 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 219.