Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

ke, Hosszú és Rövid Pástra járó, Félhóldos, Keskenyfarkú, Új Oszlás, Kallószer, Keresztfaszer - részben a talaj homokos, vízközeli jellegére utalnak, illetve a Szinva egykori folyásirányára, részben a legelő közelségére.

152 A Kallószer a Szinván működött gubakalló malom utal, két földrajzi név pedig a parcellák nagyságára, illetve formájára.

153 Az Új Oszlás és a Keresztfaszer már a Szinvától északra fekszik, az előbbit csak a XVIII. század végén fogták fel szántónak,

154 az utóbbi egykori útszéli kereszt emlékét őrzi. A Felső vagy Szentpéteri nyomás a zsolcai töltés északi oldalán kezdődik,

155 s nyugatról többször is az Előér (később: Sajó) határolja, mivel a vízen túl már csak legelők és rétek vannak. A régi Sajó menti legelők mellett csak néhány, árvíz nem mosta kiemelkedő helyen szántottak, mint a Nagy-Bugyikon, a Gömös-ér mellett, vagy az Iván-domb és Várdomb nevű Sajó-parti természetes magaslatokon. A Szentpéteri nyomást mind a domborzati jelleg, mind a szentpéteri országút jól láthatóan két részre osztja, a folyóágat követő síkvidéki, és a szőlődombok közé ékelődött, a várostól északra lévő dombháti dűlőkre. A földrajzi nevek is a vizek jelenlétét, illetve a legelők közelségét igazolják: Halickára vagy Görbe-érre járó, Kövecsesdomb, Kövecsesdomb-alja, Baromállás, Hosszújáró, Középjáró (ti. a legelőre), Halicka (a terület Sajón túli része legelő), Hídláb alján, Örvényszög, Nádszög. Ez utóbbi dűlő az Előér magas partjánál szakad meg, ezt a helyet úgy is hívják: Nádszögi szakadékok Előérre véggel.

156 Az Előér/Sajó kanyarulatába ékelődött Nádszög alatt fekszik a Fecskésdomb, amelynek elnevezését a miskolciak így magyarázzák: „E dűlő keleti részét a Sajó folyam mosván, emelkedettségénél fogva e hely martjai, amennyiben az árvíz ritkán fogja meg, a parti fecskéknek fészekhelyül szolgálnak".

157 A további dűlők az országút és a közigazgatási határ körül fekszenek: Szentpéteri kapu, Szentpé152 A miskolci földrajzi nevekre vö.: TÓTH P. 1986., PESTY F. 1988., LEVELES E. 1929., GYULAI É. 1999/a., MOL E 156. 5/5., 81/6., HOM. HTD. II. 6., 44. 325., 326., B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1., t. 121/3. 153 PESTY F. 1988. 204. p. 154 PESTY F. 1988. 204. p. 155 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. 10. köt. 339. p. 156 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/g. 1. 157 PESTHY F. 1988. 213-214. pp.