Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

tályt felülvizsgálva újramérjék lánccal a rétjét.

144 1791-ben is „lánchúzás" segítségével ellenőrizték két szomszédos kötélben a rétek szélességét.

145 A köteleket és a parcellákat különféleképpen választották el. A legősibb határjel a közigazgatási határnál is használt kő volt. 1786ban Domby Sámuel és szomszédja rétjeit mérik ki újra Rakottyásszögben, ahol a 8 rét közé 6 követ, illetve hancsiknak nevezett földkupacot tesznek.

146 1771-ben a Nádszögben a Vármegyeháza fundusához tartozó réthez mennek ki, s a kötelek határát jelölő régi kövek mellett új elválasztó gödröket is kiásnak.

147 Volt példa a gödrök és kövek együttes alkalmazására is. A Perbaj nevű vízfolyás körüli réten egy határvitát lezárandó, a város képviselői „a rétnek a régi törvényes határában és akkoron csinált gödrökben öt határköveket letétiének. "

148 Sokszor ekével szántották fel a határvonalat, amelyet a mezőgazdasági munkák során könnyen elronthattak,

149 de ismert volt a parcellák sövénnyel való elkerítése is.

150 A XIX. században van példa a kötelek számozott kővel való megjelölésére is. 1841-ben említik a bedeg-völgyi dűlőben a 32., valamint a 33. határkövet.

151 (Szántók) Miskolc határának három nyomása részben a Sajó-ágak és a Szinva-menti sík területen, részben a várostól északra fekvő dombokon, valamint a keleti határban a Szinva partján feküdt. Az Alsó nyomás a Csabai kaputól a Felső nyomás határáig terjedt, s ezt a két ősi határrészt nem természetes ütköző, hanem a Szinva folyásától északra, azzal párhuzamosan haladó út választotta el. Ez az út a XVIII. századi térképeken a zsolcai országúttal azonos. Az Alsó nyomás, amelyen keresztülfolyt a Szinva, az Avas lábánál kezdődik, ezt mutatja a Túzköves-alja (vagy Szilfák alja) nevű dűlő, s nyugaton a Pást nevű legelőig tart. Dűlőnevei - Borsószer, Kisföveny(szer) vagy Kutyakaparó, Nagyföveny(szer), Rókalyuk, Holt-Szinva mellé144 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 924. 145 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 892. 146 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 495. 147 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. VI. 16. 148 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 102. p. 149 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 72. köt. 69. p. 150 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 42. p. 151 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 67. köt. 157. p.