Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

hogy a városban 1842-től hirdetési ügynökség működött, összefüggésben a Miskolczi Értesítő című lap beindításával/

45 és a kisebb-nagyobb példák még hosszan folytathatók. Összességében Miskolc város országos politikai szerepéről csak megismételni tudjuk a fentebbi állításainkat: megfelelő jogi háttér nélkül igazán nem volt a városnak érdekérvényesítő képessége, mindaz, amely Miskolcot megjelenítette a szélesebb nyilvánosság előtt vagy csak közvetetten kapcsolódott politikai kérdésekhez (mint például a színház és a kultúra ügye) vagy nem elsősorban a várossal, hanem Borsod megyével hozható összefüggésbe. Miskolc országos politikai döntések színtere csak egy rendkívüli időszakban, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc háborús körülményei között lehetett. S ugyanez mondható el a tárgyalt korszakunkon már túlmutató, Miskolcot újra országos jelentőségű központtá emelő időszakról, Szemere Bertalan 1848-49. évi felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztosságáról is, melynek székhelyévé - Miskolcot választotta. 145 Ld. pl. RUSZOLY J. 1992. 83-89. p.; MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR E. 1985. 208. p.