Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP ORSZÁGUTAK ÉS A VÁROS HATÁRAI IVliskolcnak az országutak hálózatában a középkorban kialakult helyzete a XVIII. században alapvetően megváltozott amellett hogy a városba vezető és onnan továbbinduló utak jelentősége általában is módosult a török kort követő új politikai és közigazgatási szituációban. A Pestről észak felé vezető, Miskolcra Hejőcsabán keresztül érkező „ország útja", ahogy a korban a főközlekedés vonalát nevezték, változatlanul haladt Sajószentpéter felé, majd innen Gömör vármegye vidékére, illetve az felső-magyarországi bányavárosok felé. 1864-ben, amikor Pesty Frigyes összegyűjtötte az országban használt földrajzi neveket, s tudakolta eredetüket is, a miskolciak így magyarázták a Szentpéteri kapu nevét: „Mivel erre viszen ki Miskolcból az országút Szentpéter fele, Gömör vármegyével erre tartatik fel a közlekedés."

1 1830 körül egy bécsi utazó egyenesen a felső-magyarországi bányavidékre vezető útnak mondja, amikor azt írja: „a szomolnoki országút Miskolcról Sajószentpéteren át vezet".

2 A II. József-kori katonai felmérés szintén a gömöri összeköttetést emeli ki, rozsnyóinak nevezve ezt az utat.

3 A Pestről jövő, s Gömör felé vezető ősi útról Miskolc főutcáján ágazott el az országút Diósgyőr felé, amely a nevezetes várhoz, a diósgyőri uradalom központjához vezetett. A XVIII. század első felében csökkent a diósgyőri országút jelentősége, hiszen a vár már omladozott, s Miskolc a megváltakozás révén egy fél évszázadra kiszakadt az uradalomból. 1755 1 PESTY F. 1988. 211., 214. p. 2 Die Schmöllnitzer-Straße von Miskolci führt zuerst nach dem Orte Szent Péter. KRICKEL A. J. 1830. 141. p. 3 CSORBA CS.-BARSI J. (szerk.) 1990. 73. p.