Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

ez az önmagában súlyos esemény nem tudott akkora közfigyelmet kelteni, mint a tűzvész.

140 Végezetül néhány szót arról, hogy Miskolc hogyan jelent meg a kor sajtójában, milyen érdekességeket tartottak fontosnak a tollforgatók megemlíteni.

141 Az „országunk felső részén a legnépesebb és élet-dús város"-ról gyakran írtak nevezetes vásárai, a főutca kereskedőházai, a sáros és kivilágítatlan utcák, valamint az Avas és a Bükk kiránduló vagy éppen poharazó helyei kapcsán. Rendszerint dicsérik a város mozgalmasságát, kulturális életét (különösen a színház vonatkozásában) de elmarasztalják a szegényes lakóépületek, rendezetlen utcák miatt. Összességében sokkal kevésbé hízelgő a Miskolcról rajzolt kép („imázs"), mint más hasonló nagyvárosok esetében. Miskolc hírét egyébként - különösen a szűkebb, északkelet-magyarországi régióban - jórészt a kereskedők illetve iparosok szolgáltatták illetve szállították, s a városon átutazó vagy azt éppen úticélnak választók további híreknek, információknak vagy például - a hírnevet nem kifejezetten öregbítő - pereskedéseknek lettek forrásai.

142 Miskolc ismertségének esélyeit egyébként nagyban javította az országos közlekedési hálózatba való bekapcsolódása az 1836-tól rendszeresen beinduló gyorskocsiforgalom, melyen a város a PestEperjes útvonal egyik kiemelkedő fontosságú állomása lett.

143 Az infrastruktúra és a kommunikációs kapcsolatok fejlődését jelezte továbbá, hogy Miskolccal mint a Pesttől Galícia felé induló (építendő) vasútvonal egyik fontos állomásával számolt az 1832-36-os országgyűlésen elfogadott vasúttörvény (1836/25. tc. „az ország közjavát és kereskedését gyarapító magányos vállalkozásokról"),

144 de az is, 140 Az árvízre ld. pl. SZÚCS M. 1981. 215-217. p. stb. A kor további katasztrófái vagy országos hatásúak voltak, mint pl. az 1831. évi kolerajárvány, így Miskolc viszonyai különösebben nem keltettek visszhangot, vagy nem voltak súlyosak, viszont kuriózumnak számítottak, mint pl. az 1834. évi földrengés, stb. KILIÁN I. 1968. 279. p. Legalább ennyire a puszta érdekessége miatt jegyezték fel a kortársak az 1844. évi teljes napfogyatkozást, mint Miskolcon csak nagy ritkán látható természeti tüneményt. Utóbbira ld. pl. PFLIEGLER J. F. 1966. 11. p. 141 Az idézett cikkek mellett minderről áttekintően: ANTALFFY Gy. 1982. 411-428. p., GYULAI É. 2000/a. 142 Mindenről részletesen ld. HŐGYE I. 1997. 139-145. p. 143 SZENDREI J. 1911. 819-821. p.; SERESNÉ SZEGŐFI A. 1991. 166. p. 144 MT. 1740-1836. 64. p.; Id. még KLÖM V. 383. p. stb.