Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

zékiséggé, és tette őket saját koruk leghaladóbb nézeteinek képviselőjévé, elkötelezett harcosává.

135 Az 1840-es években lényegében egyetlen olyan országos közérdeklődésre számot tartó ügy adódott csak, mely Miskolc „saját jogán" és nem Borsod megyével összefüggésben irányította a város ügyeire a figyelmet. Ez pedig az 1843. július 19-i tűzvész volt, annak a városképre és a városi lakosságra gyakorolt minden katasztrofális társadalmi valamint politikai következményeivel. A tűzvész pusztításáról számos sajtótermék számolt be és széles körben igyekeztek az adakozás iránti érdeklődést felkelteni. A szinte porig égett város látványa valósággal sokkolta a kortársakat.

136 1844-ben önálló kiadvány is napvilágot látott, amelyben a kor többé-kevésbé ismert tollforgatói (Nagy Ignác, Vahot Imre, Beöthy Zsigmond, Lisznyay Kálmán, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vajda János stb.) igyekeztek a „tűzvész által károsult miskolciak fölsegélésére" gyűjteni.

137 A város leégése nemcsak ráirányította a figyelmet a Szemere Bertalan által annyira szorgalmazott biztosító társaság kérdésére,

138 hanem volt a liberálisok szempontjából negatív következménye is: a tűzvész ügyét az 1841 végén megbukott városi pártcsoportosulás politikai érdekeinek megvalósítására használta ki. Kun Miklóst a tűzkársegélyek hűtlen, pazarló kezelésével vádolták és sikerült is elérniük a főbírói székből való eltávolítását.

139 A tűzvész méretére és hatására egyébként jellemző, hogy amikor szinte pontosan két évvel később, ugyancsak július közepén a Szinva pusztító árvize kiöntötte a miskolciakat, hatalmas károkat, halálos áldozatokat hagyva maga után, 135 Megjegyzés: mindezzel természetesen nem összegezni, hanem legfeljebb fő vonalait vázolni kívántuk annak, amit Szalipszki Péter - találó kifejezésekkel - a XIX. századi Miskolc „társadalom- és politikatörténetében a protestantizmus-reformátusság eszmekörének hatásvizsgálataként" szorgalmazott. Ld. Hozzászólások, 1991. 241. p. 136 Ld. pl. SZŰCS M. 1981. 177-179. p.; Pilta Mihály: Miskolcz vésznapja. In: Szivárvány, 1844. 11-25. p.; HŐGYE I. 1997. 146. p.; Id. még: SZENDREI J. 1890. 484-489. p.; SZENDREI J. 1911. 39-44. p. stb. Magáról a tűzvész keletkezéséről és lefolyásáról: FAZEKAS Cs. 1994. 137 Szivárvány, 1844. 138 RUSZOLY J. 1992. 139 A vonatkozó terjedelmes sajtópolémia elemzésével: RUSZOLY J. 1991. 103-108. p. Hogy milyen szerteágazó konfliktusról volt szó, jelzi továbbá, hogy például a BudaPesti Híradó még 1847-ben is cikkezett a miskolci tűzkársegélyek ügyéről.