Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

banó hír következtében sorra születtek az egyháznak a magánéletbe való durva beavatkozását elítélő (néhány konzervatív vármegye esetén amellett kiálló) körlevelét és perbeidézéssel sújtották a ve­gyes házasságokat törvény (pontosan az 1791/26. tc.) szerint meg nem áldó plébánosokat. Miskolcon is nagy vihart kavart, hogy Thassy Miklós mindszenti plébános megtagadta az áldást egy pro­testáns-katolikus jegyespártól, s a vármegye ezért perbe idézte az ily módon eljáró edelényi plébánoshoz hasonlóan. Az egyháznak súlyos presztízsveszteséget okozó ügyek végül azzal értek véget, hogy a perek iratait a kancellária felküldetni rendelte és szabályo­san „elfektette". Borsod körlevele illetve Palóczy Lászlónak 1841 februárjában tartott közgyűlési beszéde ismét csak országos figyel­met keltett a sajtóban, illetve utóbbi kéziratos másolatai messze földre eljutottak. A felekezeti jogegyenlőség és a vallási türelem követelésének egy remek szónoki fogásokkal felépített és logikus rendszerbe foglalása ez, nem véletlenül idézték még hosszú idővel később is. 132 De leg­alább ennyire nagy országos feltűnést keltett, amikor Palóczy több­ször nagy beszédben (például 1840-ben az országgyűlésen) követel­te például, hogy a kortársai által is a vallási intolerancia megtestesí­tőinek, az egyházpolitikai feszültségek szítóinak és obskúrus ügy­nökeinek tartott jezsuita rendet semmiképpen se telepíthesse vissza Magyarországra a katolikus egyház. 133 Szemere Bertalan pedig több­ször is annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy a katolikus egyház intézményes jelenlétét a törvényhozó és végrehajtó hatalom­ban - különösen az országgyűlés alsóházában - haladéktalanul meg kell szüntetni. 1843. június 13-án például többek között így beszélt az országgyűlésben: „Vallási hatalmat világi ellenében, státust stá­tusba emelni nem a vallás akar, hanem a hierarchia, mely elhinti a 132 Mindezt - tanulságaival együtt - összefoglaltuk: FAZEKAS Cs.: Fegyverei a rózsa­szín elméncségnek, mennykövei a lélekrázó szónoklatnak... (Esettanulmány irodal­mi-stilisztikai eszközök használatára a vegyes házasságok 1841. évi politikai vitájá­ban). Kézirat. Megjelenés alatt: Szerelem és házasság a reformkorban. Veszprém, 2001. Ld. még: SZŰCS M. 1981. 84-85. p.; a számos sajtócikkből: Világ, 1841. au­gusztus 21. (67. sz.) 268. p. stb. Kossuth Lajos beszédeit, illetve Pest megye intézke­déseit a Kossuthot személyesen érintő áldásmegtagadási ügyben: KLÖM VII. 650­667. p. passim. 133 Ld. erről pl. további irodalommal: FAZEKAS Cs. 1998. 120-126. p.

Next

/
Thumbnails
Contents