Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

szántó, szőlő) bérletre sincsen példa. Miskolcon az apátsági és uradalmi birtokon fogadják be őket, vagy valamelyik miskolci polgár telkén és házánál kaphatnak időleges szállást. (A Csabán lakóknak megkülönböztetett státusuk van!) Második megállapításunk, hogy már ennyi családnál is érzékelhető a nagy társadalmi különbség, egy nagyfokú szóródás az ún. presztízsskálán. A leggazdagabb miskolci zsidó (Isaac Moyses, később Izsák Mózes) az összeírás 1. pontjában, a következő kondícióval bír. Családi viszonyai: nős, 2 gyereke, 1 cselédje van, Magyarországon született. Lakhelye, állapota: Háza van Csabán Janka Péter fundusán, Miskolcon pedig Abádi Mihály telkén lakik. Közadója: hadi adó 12 frt. 4 kr., házi adó 1 frt. 46 kr., türelmi adó 5 frt. 36 kr. és rendkívüli adó 24 kr. Privát adója: Abádi háza után fizet 25 frt. 30 kr., bérelt pincéje után 5 frt. 6 kr., a sakternek 8 frt., a tanítónak 12 frt. a csabai korcsma után az uradalmi bérlőnek, Bárány Jánosnak 60 frt., a csabai ház telke és korcsmája után Janka Péternek 6 frt. 48 kr., a cselédnek pedig 12 frt. összeget. Évi jövedelme: a vászonnal házaló kereskedésből 100 frt., bőrkereskedésből 200 frt., 7 gönci hordóban van kóser bora, amelynek értéke összesen 60 frt. Az Aszalay-korcsma 40, a csabai telek bormérése 20 frt.-ot jövedelmez. Ezüst eszközeinek értéke 20 frt., a házi bútoroké, eszközöké, ruhaneműeké 150 frt. Azon kevesek közé tartozik, aki tehenet is tart. Az évi tiszta jövedelmét 360 frt.-ban állapítják meg. A közösség átlagos anyagiakkal bíró tagja (az összeírásban 11. sorszámmal szerepel) Jeremiás Baruch. Családi viszonyai: nős, felesége és 5 gyereke van. 1750-től él Magyarországon. Lakhelye: Kalló Gábornál lakik, Dolanszki András telkén. Közadója: hadi adó 5 frt., házi adó 1 frt. 12 kr., türelmi adó 2 frt. 20 kr., rendkívüli adó 10 kr. Privát adója: házbér 20 frt. 24 kr., sakter 7 frt., tanító 20 frt., a miskolci szabó céhnek (!) 8 frt. Jövedelme: szabómesterségből származik, s évi összege 150 frt. Vagyona bútorokban és egyéb ingóságokban 80 frt. A kommunitás néhány tagját már a sokoldalú kapcsolat kialakítása és tartása, a ház- és földszerzéstől elzárva a pénzfelhalmozás (kezdeti foka) jellemzi, amely később a felhalmozott tőke forgatásában ölt testet. Az alapját látjuk annak, hogy „a zsidó vállalkozók