Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

szinte rákényszerülnek arra, hogy felhalmozott tőkéjüket ismét üzletbe fektessék, bővítsék és új ágakra terjesszék ki vállalkozói tevékenységüket.

107 Falk Lőbl pl. itt született, nős, egy gyermeke van, s két cselédet tart. Muraközi György telkén lakik. Az általa fizetett közadó összege 27 frt. 54 kr. Privát adója ennek hatszorosa. A ház és a pince bérleti összegét Nádudvarra küldi, mert a tulajdonos ott lakik, de annak Miskolcon is van háza, telke. Fizet a tanítónak, a sakternek, a szolgálónak, s gyaníthatóan számottevő borkereskedő,, mert másik pince után is fizet bérletet. Jövedelme a „jövevény" külföldi zsidó kereskedők ügyintézéséből származik, akiket - az összeírás megjegyzése szerint - pénzzel is segíteni szokott. Áruközvetítéssel is foglalkozott, de ettől eltiltották. Közvetlen kereskedést így nem űz, viszont társa van a cégben. Az összeírás idején tőkepénze 600 frt., ezüstkészletének értéke 600 frt., ingóságainak összege pedig 100 frt. volt. Az egy évvel későbbi összeírás néhány vonatkozásában kiegészíti az 1774. évit. A conscriptio a családfő és az anya nevét tünteti fel, a 16 éven aluli és felőli gyerekek számát nemek szerint, a cselédek számát vallás szerint is (az egyes háztartásokban van keresztény cseléd), ha volt, jegyzi a házat és boltot, az esetleges állatállományt. Részletes leírást ad a foglalkozásról, a jövedelemről és az adózás módozatairól. Alábbiakban a foglalkozás rovat megjegyzéseiből néhányat emelek ki, hogy általános megállapításokat lehessen tenni. A közösség tagjainak fele kereskedő. Van közöttük, aki „mindenféle aprósággal", más háztartási eszközökkel, fűszerfélékkel, vagy éppen komlóval kereskedik. Gyakori a bőr- és a borkereskedő, van aki mindkettőt csinálja, vagy textillel, bőrrel, borral egyaránt foglalkozik. Házalók, szekerezők és bolti kereskedők, szatócsok élnek egymás mellett. A kézműves ipart a szabó, a festő és a mészáros képviseli. Van olyan, ki koldulásból tartja el családját, „kézimunkás" megjelölést kapnak hárman. (Ez valószínű arra utal, hogy mindenesek, mindenféle munkát elvégeznek.) Barátai által „eltartott" is van közöttük, s számba vettek két korcsmárost. A foglalkozások elemzése azt mutatja, hogy van néhány gazdag zsidó, de a többség sze107 HANÁK P. 1991. 17-19. p.