Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

séget.) Erre a „kereskedőváros", másrészt a görög és zsidó boltosok, bérlők kapcsolatára rávilágít az alábbi példa: 1782-ben Pattaki György építkezésével kapcsolatos levélváltások történtek a koronauradalom, valamint a Kassai és a Pozsonyi Magyar Kamara között. A kereskedő 1782. június 8-án üzletházának építési terveit elkészíttette, s egyben felajánlotta, hogy 4 évi ingyenes bérlet fejében hajlandó a kereskedőüzletet saját költségén megépíttetni. Ezt követően évente 170 Ft bérletet fizetne, ha az uradalom korábbi jogaiban megtartja. A ház homlokzati és alaprajzát Johannes Michael Scheidler készítette, s az egykori Derék utca és Zárda utca sarkán a „Kapitányi szállások" mellett tervezték felépíteni. (Ez a mai színház épülete délkeleti sarkának felel meg.) A rajz szerint az egyetlen helyiségből álló boltnak utcára nyíló ajtaja és ablaka fölött esővédő fedél emelkedett, s a ház minden oldalra lejtő teteje zsindelyfedést kapott volna. Alapterülete 4x3 öl, vagyis 21-22 négyzetméter volt, ami a vastag oldalfalak ellenére sem nevezhető kicsinynek. Szőllősy Ferenc uradalmi intéző a „városrendező" szemével nézve a terveket, annak megépítését nem javasolta, írván: a kérelmezett helyen csak úgy férne el a kereskedőház, ha kiterjeszkedne a térre, vagyis a piac szerepét betöltő utcára, az pedig nem kívánatos, mert ott a heti vásárok alkalmával akadályt jelentene. A Kassai Kamara ezt az anyagot küldte tovább elvi jóváhagyásra Pozsonyba, s megjegyezte, hogy „rontaná a környező épületek összhangját, hacsak méreteit 4x3 ölről le nem vennék 3,lx2,l-re".

83 A kereskedőbolt további sorsát nem ismerjük, csupán annyi bizonyos, hogy a várt engedély nem érkezett meg. Az így is sokat mond, hogy az épület „kilógott" volna környezetéből, tehát mind nyugati, mind északi oldala be volt már építve. A déli és keleti oldalon pedig a heti piacoknak helyet adó utcák húzódtak. Pattaki György erre a boltépítésre saját háza és üzletháza felépítése után kért engedélyt, tehát a volt Széchenyi u. 3. szám alatti, 1778-ra elkészült házának terheit ekkorra kipihente. Mivel egy kereskedőnek egy településen csakis egy „vállalkozása" lehetett, valószínű, másnak kívánta átadni. 83 MOL. E. 44.