Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

- hosszas előkészületek után - itt nyílt meg az ország első kőszínháza is a vármegye hathatós támogatásával, s az ügy mögé felsorakozott a nemesség és az értelmiség anyagi és szellemi erőforrásainak, kapcsolatainak mozgósításával. A városban megtelepedő színészeknek azonban így sem volt könnyű az élete. Például nyilván politikai okokból kellett távoznia már 1825-ben Kolozsvárra a fiatal Éder György társulatának a „Napóleon vagy a győri ütközet" című egyébként finoman szólva nem éppen a magyar drámairodalom gyöngyszemének számító darab bemutatása után. A cenzorok ugyanis levetették a műsorról és a kéziratát is elkoboztatták a mellesleg tárgyi tévedésektől is hemzsegő, a magyar nemességet hamis módon idealizáló - színműnek.

107 S itt kell még megemlíteni azt is, hogy a kulturális élet fontosságára utal - paradox módon - hogy az 1820-as években önálló cenzor működött Miskolcon Bíró Márton minorita szerzetes személyében, nem is beszélve a század első felében indult nyomdaipari vállalkozásokról, a helyi értelmiségiek által országos lapokban publikált írásokról stb.

108 Később jelentős figyelmet váltottak ki még a miskolci református iskola ügyei, az olvasóköri mozgalom stb. is.

109 Végezetül annak behatóbb elemzésére vállalkozunk, hogy milyen volt Miskolc híre és szerepe az országban az 1830-as évek elejétől 1848-ig, vagyis a polgári átalakulás folyamata, a reformkor pezsgő szellemi-politikai élete mennyiben érintették a várost, illetve menynyiben járult hozzá ehhez a pezsgéshez maga Miskolc.

110 Összességében azt mondhatjuk erről a kérdésről, hogy Miskolc neve nagyon gyakran bukkant fel a reformországgyűlések vitáiban, az 1840-es években különös jelentőségre szert tevő sajtótermékekben, továbbá a várost alapvetően ellenzéki-liberális közélet, illetve a polgároso107 Éder György ügyéről: MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR E. 1985. 530-539. p.; a színházról többek között: KILIÁN I. 1968. 276-277. p.; HŐGYE I. 1997. 147. p. 108 A cenzorról: MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR E. 1985. 282. p.; a helyi értelmiség publikálására példa lehet DECSY Antal miskolci ügyvéd tanulmánya: Elmélkedés a görögökről, rátzokról, macedóniai oláhokról, zsidókról s ezeknek kereskedéséről hazánkban. In: Tudományos Gyűjtemény, 1818. XI. 51-65. p. stb. 109 Ld. erről például a Társalkodó c. folyóiratban: 1838. 101-102., 105-106., 161-162., 165-166. p.; 1840. II. 229., 233., 251., 284 p. stb. 110 A reformellenzék formálódása és felfogása programjának ismertetésétől eltekintettünk, jelen munkához leginkább használtuk: PAJKOSSY G. 1998.