Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

kifejezem óhajtásomat, bár Miskolcz királyi városok sorába emeltetnék, távol vagyok attól, hogy el ne ismerjem a hijányokat, mellyek a királyi városok mostani belszerkezetében a törvényhozási befolyás megnyerésének legfőbb akadályai." Vagyis látta, hogy a rendi országgyűlésen „negyedik rendként" megjelenő, ugyanakkor fejenkénti szavazati jogától megfosztott királyi városok gyakran épp az udvar vagy a konzervatívok érdekeinek voltak kiszolgáltatva a társadalmi reformot jobban magukévá tevő nemesi követekkel szemben.

103 Összességében Kun Miklós pontosan látta a szabad királyi városság elmaradásában nemcsak a lakosság elszegényedése, társadalmi válsághelyzet kialakulása okát, hanem azt is, hogy Miskolc országos politikai szerepre csak e kiváltság birtokában vágyhat. Az országgyűlésen fellépő városi követek ugyanis képesek voltak lakóhelyük igényeivel kapcsolatban önálló arculattal bíró érdekérvényesítő politikát folytatni - még ha a megyéknél korlátozottabb módon is, de véleményükkel országos történéseket befolyásolni, Miskolcnak és a hasonló településeknek erre elvi lehetőségük sem adódott.

104 Az apróbb kedvezmények (például az 1838-ban V. Ferdinánd király által megerősített vásártartási jog, s ennek kapcsán az amúgy is vitákat gerjesztő „kamarai város" megjelölés

105

) nem pótolhatta a fentebbieket. Állítólag 1848-ra a helytartótanácsban úgy gondolták, hogy Miskolc megfelel a Szabad Királyi Városi jogcím elnyerésével kapcsolatos feltételeknek. Hogy ezt komolyan gondolták-e, alighanem a történelem rejtélye marad, hiszen a forradalom és szabadságharc ezt „szükségtelenné majd lehetetlenné tette",

106 az abszolutizmus kora pedig újabb hosszú évekre elnapolta a kérdés rendezését. A kultúra területén azonban - mint említettük - az országos jelentőségű szerepvállalásra jóval több lehetősége adódott a helyieknek, mint a közéletben. Köztudott, hogy 1814-ben itt talált otthonra a Pest-Budáról távozni kényszerült magyar színtársulat, s 1823-ban 103 A vonatkozó irodalomból ld. pl. GÁRDONYI A. 1926.; TAKÁTS S. 1932. stb. Kun Miklós nézeteinek miskolci fogadtatására például: SZŰCS M. 1981. 147. p. 104 Ld. ennek igazolására például: SZŐCS S. 1996. passim. Vagy ékes példája lehet ennek Debrecen képviselete az országgyűléseken: BALOGH I. 1981. 202-208. p. 105 Az elnevezés használatának Borsod vármegye ellent mondott. SZENDREI J. 1890. 481-484. p. 106 FÉNYES E. 1851. 104. p.