Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

bonahiány enyhítése. A vármegyénél ekkor már működő Reviczky magtárban lévő gabonakészletet (881 köböl gabona; 846 köböl zab; 348 köböl árpa) a megyei közgyűlés kiosztani rendelte. A magtár újra feltöltését természetben vállalta magára a nemesség. Az igazságos szétosztáshoz a megye többi helyiségéhez hasonlóan Miskolc tanácsát is felkérték, hogy helyismeretét felhasználva összeírásokkal segítsen. A városi gazdák számára a vetőmaghiány enyhítése jelentette a legnagyobb segítséget a magtárból. A városi tanács a Reviczky magtár segélyének szétosztása mellett - az uradalmi prefektus engedélyével - gyűjtést is szervezett a szenvedők javára.

46 Az éhínség miatt nehéz helyzetbe került Miskolcot az ország más városai - átérezve a gondot - igyekeztek segélyekkel támogatni, ami nem volt egyszerű. A jegyzőkönyvek megörökítették, hogy Arad sz. kir. város a sóhivatal közreműködésével közvetlenül Miskolcnak küldött egy kisebb összeget: 87 forint 11 krajcárt. A pénz azonban nem érkezett meg; az első tudósítások arról szóltak, hogy a vármegyéhez érkezett, de a megye nem tudott róla; ezután a miskolci sóhivatalon keresztül kezdték el keresni, de a hivatal sem ért el sok eredményt, én sem; az elkövetkező fél évben nem akadtam a nyomára a pénznek a forrásokban.

47 SZÁMADÓK ÉS SZÁMADÁSOK A város gazdálkodásáról; bevételekről és kiadásokról, hiányokról és hiánypótlásokról számadásokat készítettek. A gazdálkodásért a városi tanács, a főbíró, esetenként a tanácsülés által kiküldött gazdasági bizottmány volt a felelős. A korszak elején a tanács a gazdálkodást, beleértve a majorság irányítását is, még a választott tisztségviselőkre bízta. Az iratok tanúsága szerint 1704-ben két szenátor intézkedett a gazdaság körül; csomóztatták a szénát, levágatták a hasznavehetetlen bikát és kiárusíttatták a húsát és bőrét. A munka sokasodásával a városi vezető testületek és tanácsnokok munkáját 46 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/e. 135/1847. 47 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/e. 1136/1847.