Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

már segítette néhány választott s ezért felelősségre vonható tisztviselő. A gazdálkodással kezdetben a kincstartó, későbbi nevén városgazda, foglalkozott. A tisztségről az első adatok 1641-ből valók. A városgazda teljes anyagi felelőséggel tartozott a város mindenféle bevételéért és kiadásáért. A városgazda számadási kötelezettségeiről 1731-ben hozott határozatot a városi tanács: e szerint hetente kellett számadást készítenie a jegyzőnek, s bármikor köteles volt a tanács előtt megjelenni, ha elszámolásra szólították fel.

48 A városgazda számadása alá tartozott a városi szükségre kivetett adók - porciók beszedését végző adószedők ellenőrzése és a beszedés heti számadásának az előkészítése is. A városgazda adószedői tevékenységét a Grassalkovich-szerződés módosította: uradalmi ellenőrzés alá vont éves számadásra kötelezett perceptor (adószedő) alkalmazását írta elő. A perceptor városi szenátor és tisztviselő is volt egyben. A munkájuk jelentőségének növekedését bizonyítja, hogy 1740-ben a tanács felmentette őket a szenátorsággal járó mindennapi feladatok alól: nem kellett jelen lenniük minden tanácsülésen és nem teljesítettek szolgálatot a bíró mellett.

49 A városi tanács gazdasági feladatainak növekedésével a gazdasággal foglalkozó tisztviselők száma is nőtt. 1650-től találkozunk a borbíróval, akinek a városi borjövedelmek kezelése és a kocsmák tartoztak a hatáskörébe. Igen fontos tisztsége volt a hiteles mérőeszközök, hordók biztosítása és folyamatos ellenőrzése. A borbíró - a nevétől függetlenül - a kocsmában a sör és a pálinka árusításért is felelős volt. A szőlők eladásával és a bor természetbeni beszolgáltatásának csökkenésével a borbíró feladata is csökkent, s a korszak második felére a kocsma állandó bérbeadásával a tisztség meg is szűnt. A borbíróhoz hasonlóan a szőlőműveléshez kapcsolódott a vincelléri tisztség; a vincellér volt felelős a városi szőlők gazdálkodásáért, a szőlőkben dolgozó bérmunkások irányításáért. A borbírói tisztséggel azonos időszakban jelent meg a vásárbíró, akinek a vásárok és piacok körüli gazdasági tevékenység mellett, igazságszolgáltatási feladatai is voltak. Legnevezetesebb tevékeny48 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 326-327.p. 49 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 861-864. p.