Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

lelkesen tette magáévá I. Ferenc október 13-i felhívását „a vérengző franczia háborúnak szerencsés bevégezésére" kért katonaállítás és adómegajánlás ügyében.

97 Mindennél fontos abbnak kell tekintenünk a század első évtizedeiből két eseménysort. Először is a szabad királyi városságért folytatott harc elmélyülését, másodsorban pedig ismét a város kulturális jelentőségének növekedését. Ami előbbit illeti:

98 1814-ben a miskolci nemesség - nyilván nem függetlenül a napóleoni háborúkat követő dekonjunkturális időszaktól - azt kérte, hogy szűnjék meg számukra a Grassalkovich-szerződés óta meglévő bizonytalan állapot, amit súlyosbított az uradalom azon törekvése, hogy Miskolc nemeseit is fokozatosan földesúri terhek alá akarták vetni. A kiutat így a nemesség számára is a szabad királyi városság elnyerése jelenthette, amelyet méltányos feltételek mellett (például a helyi nemesség lemondása az uradalommal közös birtoklás minden formájáról) elfogadhatónak tartott a kamara is. 1818-ban Szathmáry Király József valamennyi miskolci nemest egy gyűlésbe hívott, amelyen a helyi nemeseket is meggyőzték arról, hogy a szabad királyi várossággal rájuk háruló kötelezettségeket a kiemelkedő jogállapottal járó többféle előnyök bőven ellensúlyozzák, vagyis a nemesség sem gördített többet akadályt mindezen folyamat megindítása elé. A nemesség ezen alkalomból született kérvénye az országos kormányszékekhez mindezt patetikusan ugyan, de logikai érveket felsorakoztatva ismertette. Ld. például: „A birtok bizonyossága és állandósága a szorgalmatosság tüzét éleszti, s annak bizonytalansága és változandósága pedig kioltja. A szabadságnak édes érzése a hazafiakat a csinosodásnak és kimíveltségnek főbb grádicsára emeli; ellenben az alacsony állapotnak kedvetlen érzése s a szabad akarat szerint való bánásmódjának sokféle terhei és méltatlanságai lenyomják, s a nemes vetekedéssel járó erkölcsi feljebb emelkedésre alkalmatlanná teszik. Miskolcnak lakosai mindamellett, hogy alacsonyabb s szegény sor97 Az 1809-es felkelésre: SZENDREI J. 1911. 54-58. p. Az idézett megyei gyűlésre: Buzdétó Levél, mellyel Nagy-Méltóságú Klobusiczki Klobusiczky Jósef úr ... ezen nemes megyének rendjeit ... írásban serkentgette ... ő felsége által kívántt segedelmeknek önként való megajánlását és beszedését minden serénységgel eszközöljék... Temesvár, 1813. 98 Ld. erre az idézettek mellett összegzőén: LICHTENSTEIN J. 1908.