Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

a Haller-pince kulcsait és átadta. Miután Pálffy megszerezte a kul­csokat, tizenketted magával felment a pincébe, s ott délután 5 órától éjfélig mulattak, majd „bizonyos edényeket" is elvittek, természetesen borral töltve, okoztak a városnak több, mint 20 forint kárt. 32 A kiadások sorában már az 1700-as évek elején is megjelent a „közszükségre" vásárolt gabona, s a város gabonatermesztésének vál­tozásával és végül megszűnésével arányban nőtt ezek mennyisége és bővült a választéka. 1704-ben még csak különlegesen tiszta búzát vásároltak Rákóczi fejedelem fehér kenyeréhez, azután megjelent az örökös hiánycikk a zab, mígnem a korszak végére már a teljes szük­ségletet vásárolták. 1831-ben Czakó István inspektor a saját termés hiányainak pótlására februárban már kénytelen volt 56 köböl gabo­nát és 64 köböl 3 véka zabot vásárolni. 33 A jobbágyi szolgáltatások megváltása a - cenzus -, miután pénz­ben kellett kiegyenlíteni, elég nagy tehertételnek bizonyult, ezt jelzi az is, hogy a városi tanács, bár nagyon igyekezett az összeg ki­egyenlítésével, néha hátralékba került. A hátralék, vagy késedelmes befizetés miatt az uradalmi adószedő és az ellenőr igen sűrűn leve­lezett a tanáccsal. Több ízben előfordult az is, hogy be akarták csap­ni a várost - ma már nem tudjuk kideríteni, hogy szándékos volt-e a félrevezetés, vagy vétlen volt a két uradalmi tisztviselő. 1831 jú­liusában írásban szólították fel a tanácsot az előző évi 926 váltó fo­rintos restancia kifizetésére. A tanács higgadtan hozta meg a határo­zatot, hogy „Minthogy a le folyt 1830-dik esztendei censuális tartozá­sunk leveles tárunkban lévő nyugtatás szerint ki volna fizetve, felől tisztelt Uraknak tudtukra fog adatni, hogy restantiaba követelt 926 fl xár sum­mával nem tartozunk" Az összeg nem volt kevés, összehasonlításul az 1831. egész évi cenzus 2202 váltó forint 27 krajcár volt. 34 A cenzus mellett a közösségi tulajdonba adott földek után természetbeni juttatásokat is kellett teljesíteni; így a ládházi vetésből és csabai szőlőből nyolcadot. A városi kiadások sorába tartozott a hadi adó különböző formái­nak teljesítése, köztük a terményben fizetett porció. 1671-től az or­szágot járó császári zsoldos sereg tartásának terhét ember és lópor­32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXX. No. 6045. 33 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 227/1831. 34 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 289/1831.

Next

/
Thumbnails
Contents