Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

ció formájában vetették ki. A kivetésért felelős Főhadbiztosság az ezredek téli szállását is meghatározta. 1715 után, amikor felállt az állandó hadsereg, a katonaságnak teljesítendő szolgáltatások módja egységesült: az elszállásolás, kvártélyozás mellett, természetbeni porciót és fuvaros szolgálatot, forspontot kellett teljesíteni. Egy ka­tona napi fejadagja 1 font hús, két font kenyér, 1 icce bor vagy sör, só, tűzifa, gyertya és ágy. A ló egynapi adagja 6 font zab, 6 font széna és heti 3 csomó szalma. Természetesen a porció pénzben meg­váltható volt, de a piaci érték számításánál történt visszaélések arra ösztönözték a tanácsot, hogy természetben szolgáltassa be a porciót. A porció teljesítéséhez a város már igen korán vásárlásokra szorult, s a vásárlás mértéke egyre nőtt, a korszak végére már csak a szénát és a szalmát termelte ki a városi major. A katonai porció terheit a Grassalkovich-szerződés annyiban enyhítette, hogy a házaknál tör­ténő kvártélyozás megszűnt, helyette a városban a kvártélyt kiváltó kaszárnyát kellett közös költségen fenntartani. (A szerződés életbe­lépésekor ez a kaszárnya a piacon lévő vendégfogadó volt.) A kvár­télyház mellett még ispotályra - kórházra - is szükség volt, ehhez a szükséges helyiségeket a tanács a gazdáktól bérelte. A bérleti díj egy része a szekeres és kézi szolgálat elengedése volt, úgy tűnik ez érté­kesebb volt a gazdának a pénznél is. A bérleti szerződésekben sze­repelt az is, hogy az ispotálynak használt szobákat és a berendezést rendben és tisztán kell visszaadni. A forrásokban előtalált 1800-ban kelt bérleti szerződés értelmében a bérbeadáskor „csinos és tiszta" berendezés egyébként egy nyoszolya, egy asztal, egy lóca és egy kép volt. 35 A katonai szolgáltatások terheit növelte, hogy katonaállítási köte­lezettsége is volt a városnak, s ennek pénzbeli megváltása az or­szággyűlés, vagy a megye határozata alapján nem minden esetben volt lehetséges. 1831-ben pl. 34 újoncot kellett a városnak - a pénz­beli megváltás tilalma mellett - kiállítania. A katonakiállítás költség­vetése; a személyi felszerelés költségein kívül is igen tanulságos. 1831. február 19-én este kezdődött meg a katonaállítási procedúra, s tartott 3 napig A számadás 1831. november 14-én készült el: össze­35 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 883/1800.

Next

/
Thumbnails
Contents