Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

a helyi elit számára a szabad királyi városságban, mely 1848-ig meghatározta a várospolitikai viták kimenetelét és valódi értelmet adott azoknak. MISKOLC HÍRE ÉS SZEREPE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN A XIX. század első évtizedeiben Miskolc országos politikai szerepéről gyakorlatilag ugyanazon tendenciák folytatását regisztrálhatjuk, melyek a század második felében már kirajzolódtak. A napóleoni háborúk korában megint csak nem mondhatjuk el, hogy Miskolc különösebben fontos köztörténeti események színhelye lett volna. 1797-ben József főherceg nem azért látogatott városunkba, mert annak különösebb fontosságot tulajdonított, hanem azért, mert egyszerűen útba esett, amikor felkereste a diósgyőri koronauradalmat. Neves emberek látogatását egyébként a várostörténeti kézikönyvek értelemszerűen hangsúlyosan örökítették meg, bár többségük esetében hasonló okok játszottak szerepet, mint József nádor említett útjának (1821-ben például Sándor orosz cár, 1835-ben a bajor trónörökös utazott keresztül Miskolcon, s hasonló a helyzet a reformkor kiemelkedő alakjainak - Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály stb. - itteni látogatásával.

96 Ettől eltérő esetekre ld. alább. Ezen átutazásoktól eltérő típust képviseltek a főispáni beiktatások, melyek közül elsősorban Reviczky Ádám kancellár beiktatása emelkedett ki - bár fontosabb várostörténeti eseménynek aligha tekinthető, hogy a bécsi udvar feltétlen hívének számító főispán kevés miskolci tartózkodásainak egyikét megkezdte.) 1809-ben Miskolc nemesei is bevonultak az utolsó („győri futásban" végződött) nemesi felkelés borsodi alakulatába, az 1813. december 28-i Borsod megyei közgyűlés pedig 96 SZENDREI J. 1911. 219-220., 272-275. p. Szendrei minden bizonnyal tévesen írta, hogy Széchenyi István 1844 szeptember végén megszállt Miskolcon, hiszen ekkor folyamatosan az országgyűlésen tartózkodott Pozsonyban. Vö. SZÉCHENYI I. 1982. 1047-1049. p. (Az adatot tévesen átvette: LEVELES E. 1929. 100. p.)