Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

Foglalkozás 1834 szerkovácsok ácsok 11 7 2 10 34 6 kőművesek szegkovácsok favágók napszámosok Összesen 182 A működéséhez szükséges természeti kincsek könnyű elérhetősége miatt a vasmű a Bükk rengetegeiben épült fel. Miután az első nagyolvasztó négy óra járásra feküdt

267 a legközelebbi falutól, a munkásokat helyben kellett letelepíteni. A kohó, valamint a Szinva és a Garadna összefolyásánál elhelyezett hámorok mellett két település keletkezett az üzemi létesítmények építésével egyidőben. A nagyolvasztó melletti település a Massa, a hámorok melletti a Hámor elnevezést kapta. Fierer mérnök tervei közt egy kőből épített munkásház rajza is fennmaradt, amely 1777-ben a középső hámornál állt és előszoba, konyha, valamint négy lakószoba tartozott hozzá.

268 Fierer a kamara kérésére az ún. kancellária épületét is megtervezte egyemeletes változatban, ahol hivatali helyiségek, vas- és élelmiszerraktárak, tisztviselői lakások kaptak helyet.

269 Az épületet 1778-ban Hámorban fel is építették.

270 Az ügyviteli szabályzat előírta, hogy a kellő munkáslétszám érdekében gondoskodni kell a munkások jutányos áron való élelmiszerellátásáról, ezért állították fel az élelemraktárat azaz provizorátot

271 Az élelmezési nehézségek enyhítésére 1812-ben a vasmű hozzájárult, hogy a kincstári munkásházak mellé istállót is építsenek.

272 A társláda önsegélyezésre összegyűjtött 267 HECKENAST G. 1973. 90-91. p. 268 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. VI. 760. 269 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. VI. 862. 270 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1778:2081, 3551. 271 SCHMIDT, Fr. A. 1834-1838. 18. p. 272 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1812:3733.