Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

pénzéből pedig 1810-ben építeni kezdték Hámorban a templomot, majd az új iskolát, mert életveszélyessé vált a régi fatemplom

273 és a régi iskola is.

274 1828-ban Massán is felépült az iskola.

275 Az 1832-es átépítés után az új kohó körül egy újabb kis település alakult ki, megtervezték és felépítették a kohómesteri lakást.

276 Hámor és Diósgyőr között néhány lakóház nyolc-tíz lélekkel szintén a gyári településekhez tartozott.

277 A Bükk hegység természeti kincseire alapozva, a vaskereslet növekedésétől indíttatva, egyéni kezdeményezésre alakult ki a diósgyőri vasgyártó telep Miskolc környékén. A vasmű létrehozása, a működési feltételek megteremtése azonban kincstári, állami közreműködés nélkül nehezen valósulhatott volna meg. Az állami akarat magyarországi viszonyok között korszerű üzemet teremtett, bár a helyi adottságok az optimális teljesítményt korántsem tették lehetővé. A vasmű műszaki fejlesztésére az udvari kamara a napóleoni háborúk befejeződéséig, amíg az érdeke megkívánta, nagy figyelmet fordított, de a kezdeményezés és a gyakorlati megvalósítás elsősorban Fazola Frigyes érdeme volt. Miskolc számára a vasmű főleg közeli vasbeszerzési lehetőséget jelentett, az évek során azonban mind több szál fűzte össze a város polgárait és az üzemet a részvényesek és a munkát vállalók révén. A vasgyártó telep kiépítése, munkásainak települései alaposan átalakították a bükki tájat is. A Taj létrehozása azonban nemhogy rontotta volna, hanem szebbé varázsolta a völgy képét,

278 amelynek már a XIX. század első felében is csodájára jártak. 273 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1814. sz. n. ZOLTAY E. 1970. 212.238. pp. (Soós I. adatai alapján) 274 ZOLTAY E. 1970. 197. p. (Soós I. adatai alapján) 275 ÚBA Banská Stiavnica. IS. 1828:1349. 276 ÚBA Banská Stiavnica. IS. 1831:1633. 277 ZOLTAY E. 1970. (Soós I. adatai alapján) 278 NÉMETH Gy. 1992. 108. p.