Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

zetek - elsősorban katolikusok és protestánsok - gyermekei részére hozták létre, a hittant saját felekezetüktől tanulták, a többi tantárgyat viszont felekezetektől, vallási felfogástól mentesen oktatták. II. József halála, a „nevezetes tollvonás" után megszüntették a közös iskolákat, a kassai tankerületben összesen 19-et, melyeket az itteni tanfelügyelő, Kazinczy Ferenc nem kis munkával, a felekezetek ellenállásának leküzdésével hozott létre.

93

) A II. József által tervbe vett közigazgatási reformok egyébként nemcsak ilyen vonatkozásban kecsegtettek kedvező lehetőségekkel Miskolcra nézve. A „kalapos király" az ország tradicionális törvényhatóság- (vármegye- illetve város-) rendszerének átfogó reformjára törekedett, s ebbe beleilleszkedett Miskolcnak az 1783ban indított „mozgalma" a szabad királyi városság elnyeréséért. (Érdemes felidézni, melyek voltak a miskolci tanács első, 1782 utolsó napján megfogalmazott érvei a szabad királyi városság elnyerésére: „Ezen nemes Miskolcz városa a népnek szaporodására és innend következhető boldogságára való nézve, hogy szabad királyi várossá kívánná magát tétetni, ezen közönséges restauratoria gyűlésnek alkalmatosságával közönségessé [értsd: közhírré] tétetett, mivel azonkívül is dicsőségesen országlott régi királyainknak és fejedelmeinknek különös és számos privilégiumokkal s királyi adományokkal fel volna ékesítve."

94 - Vagyis egyszerre alapozták kérésüket a történeti jogfolytonosság fikciójára, valamint a tényleges városfejlődés parancsoló kényszerére.) 1789-ben a kamara előkészületeket tett Miskolc jogállásának reformjára, április végén pedig polgármester és főbíró választását, valamint 24 tagú belső és egy közelebbről meg nem határozott összetételű külső tanács felállítását kezdeményezte. A város első polgármesterét meg is választották Téthy Lajos, a főbírót Barkassy Pál személyében,

95 de a racionalizált közigazgatási szervezet nem volt hosszú életű. Tényleges kiépítése előtt meghalt II. József, így a város korábbi jogállapotába helyeztetett vissza. Kétségtelen azonban, hogy olyan alternatíva rajzolódott ki 93 KOSÁRY D. 1996. 468-469. p.; történeti áttekintéssel: FAZEKAS Cs. 1998. 93-110. p. 94 Idézi: SZENDREI J. 1904. 167. p. 95 SZENDREI J. 1904. 167-168. p.