Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

kozó ellenreformációs törekvéseknek is egyik kifejezője lett.

88 Viszszatérve a század második felére, sokatmondó, hogy az eleinte az eperjesi szabadkőművesek filiájaként, gróf Török Lajos által alapított páholy („ Az erényes kozmopolitához", más helyeken „Az erényes világpolgárhoz" néven) hamarosan regionális szerepkört töltött be, hat környező vármegye érdeklődő nemesei is látogatták. És nem csupán a régió középnemesi-értelmiségi rétegei, a miskolci páholy ülésein részt vettek Borsod mellett Szabolcs és Zemplén alispánjai, főjegyzői, számos művelt nemesi család sarja stb. A miskolci páholy egyébként pontosan követte a magyar szabadkőművesség alakváltozásait: míg 1780 körül a jozefinizmus, az évtized vége felé sokkal inkább a rendi ellenzékiség fóruma lett. Utóbbi tendenciái különösen felerősödtek benne, amit jelez, hogy a miskolci páholy tagjai titokban, nemesek magánházaiban azután is üléseztek, hogy II. József egy inkább taktikai balfogásnak minősíthető rendelete értelmében a vidéki páholyok tevékenységét csak a nagyobb városokra korlátozhatták, majd azokat teljesen fel is oszlatták.

89 1790-ben Miskolc nemesei jelentős részt vállaltak a rendi ellenállás és a magyar alkotmányos jogbiztosítás jegyében fogant ún. koronaőrző bandériumok borsodi alakulatában.

90 A századforduló felé haladva a gyarapodó mezőváros már jól ismert volt az ország közvéleményében, mint a magyar korona egyik legnagyobb városa. Bizonyos vonatkozásokban országos szerepének növekedésére utalt például az, hogy 1790-ben Miskolc hosszas előkészítés után bekapcsolódhatott az országos postaforgalomba,

91 vagy az, hogy az itteni „katonai kvártély házban" jelentősebb katonaság állomásozott, s a város a század végén részt vett a Napóleonellenes hadsereg kiállításában, s ennek során magas rangú katonai vezetőket láthatott vendégül.

92 De az is, hogy - a jozefinus oktatásés iskolapolitika jegyében létrehozott - ún. „közös iskolák" egyikét épp Miskolcon létesítették. (A „közös iskolát" különböző feleke88 KOSÁRY D. 1996. 225. p. 89 KOSÁRY D. 1996. 324.; 328. p.; SZEKFŰ Gy. 1936. 32. p. 90 DECSY S. 1792. 324. p 91 Ld. erről részletesen: KAMODY M. 1990. 24-44. p. 92 SZENDREI J. 1911. 51-54. p.