Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

bőrt.

156 A nyersanyag beszerzését mindazon iparágakban korlátozták, amelyeknél a beszerzés nehézségekbe ütközött (mészáros), de ahol ez nem ütközött akadályba, ott erről nem szólnak a céhprivilégiumok.

157 Különösen a bőriparra volt jellemző, hogy a mesterek „hamisították" a felhasznált alapanyagokat. Ezért a szűcsök szigorúan tiltották az elhullott állatok nyúzását. „Ha valamely Közöttünk levő Mester Ember valami dög nyúzassál, eb, matska, és egyéb tisztátalan állatnak agyon verésével, vagy megölésével, vagy pedig azoknak egy hellyből más hellybe való el huzálásával magát meg motskolná, vagy tsak meg véresítené is" az komoly pénzbírsággal sulytatik. Tilos volt a nyest-, a nyuszt- vagy báránybélések közé kecskebőrt tenni.

158 A céhek általában pontosan megszabták a munkabéreket is a gazdasági verseny kiiktatására. Ez szintén a bőripar egyes ágazataiban érvényesült leginkább. A szűcsök artikulusa szerint „egy farkasbőr kikészítéséért 60 pénz járt, egy rókabőrből 12 pénz, egy nyest bőrből 15 pénz, egy báránybőrből 12 pénz". Tehát ahogyan a bőrök értéke csökkent ugyanúgy lett alacsonyabb a kidolgozás munkadíja is.

159 A céhek között állandó villongások tapasztalhatók az árusítóhelyek elosztásában, valamint a mesterség jellemző anyagainak felhasználásában. Az árulóhelyek elhelyezkedése nyilvánvalóan fontos szerepet játszott az értékesítés során, s nem lehetett közömbös, hogy a város árusítóhelyeinek centrumában, vagy attól távolabbra helyezkedtek el ezek. Az egyes céhes iparok nyersanyagainak felhasználásában pedig a bőr- és textilipar művelőinek folyamatos egymás elleni harca kísérhető nyomon. Ez az ellentét leginkább a szabó- és a szűcscéh, valamint a szabó- és a szűrcsapócéh villongásaiban jelent meg leginkább. A céhszabályok szerint a szabóknak nem lehetett prémes anyagokat felhasználni termékeik bélelésére, a ruházatok prémes gallérjainak elkészítésére. Mivel a szabók ezt a 156 HOM. HTD. I. 76.35.12.; 76.8.3. 157 HOM. HTD. I. 76.7.10.; 76.1.12.; 79.4.1. 158 HOM. HTD. I. 76.8.2. 159 HOM. HTD. I. 76.8.3.; SZENDREI J. 1904. 453. p.