Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

apát) és a város között zajlott az 1770-es években. A püspök igyekezett a görög szertartású katolikusok súlyát és befolyását növelni a városban, törekvéseinek tanulságai pedig túlmutattak Miskolc határain: a templom és pap hiányában élő vallási kisebbségben felgyorsult (főleg vegyes házasságok útján) az asszimiláció, mely hosszabb távon a vallási közösség feloldódásához, háttérbe szorulásához vezetett.

85 A felekezetileg rendkívül tagolt Miskolcon ennek különösen nagy súlya lett. Ugyanakkor a fentebb említett tendenciák mellett Miskolc értelmisége nyitottá vált a felvilágosult abszolutizmus éveiben fellendülő filozófiai és kulturális áramlatok felé. Benkő Sámuel felfogásáról fentebb már szóltunk. A jozefinizmus évtizedében (különösen annak második felében) fellendülő, elsősorban a magyar nyelvújításhoz és a magyar nyelv politikai jogainak kivívásához kötődő nyelvi-nemzeti mozgalom eszméi természetes módon hullottak termékeny talajra a XVI. század óta zömmel magyar ajkú lakosok által benépesített, jelentős protestáns tradíciókat hordozó városban, ugyanúgy, mint az északkelet-magyarországi régió más térségeiben is.

86 Nem véletlen, hogy miskolci plebejus családban látta meg a napvilágot Dayka Gábor, akiből a családi háttér, majd a pesti jozefinista körök után Eger feudális és klerikális légköre váltotta ki a felvilágosulthumanisztikus világszemléletet és költészetet. Vagy éppen az utókor által elsősorban mezőgazdasági szakíróként számon tartott, de legalább ennyire jelentős felvilágosult utópiákat is papírra vető Nagyváthy János, akinek apja kisnemesként iparűzésből élt a XVIII. századi Miskolcon. De a kevésbé ismertek, és nem csupán humán értelmiségiek közül megemlíthetjük például gróf Vay Lajost mint hadmérnök-kémikust stb. is.

87 A városban egyszerre jelent meg a század folyamán több kulturális tradíció: fentiek mellett ugyanis el kell mondani, hogy az 1724ben épült miskolci minorita templom a barokk építészetben mutat85 Ld. erről: BAÁN I. 1997/a., küln. 15. p. 86 Ld. erről többek között: MIrT. III. 54-87. p.; Miskolc vonatkozásában: KOSÁRY D. 1996. 64. p. stb. 87 MIrT. III. 135-138., 179-180. p.; KOSÁRY D. 1996. 620., 647., 655. p. stb.