Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

koztatnak utoljára a források.

85 A miskolci serfőző története viszont jóval tovább, egészen 1880-ig követhető. Az üzem fellendítője, felvirágoztatója ugyanaz a Bozulid János volt, aki korábban a mindszenti serfőzőt bérelte. A serfőző 1755-ben visszakerült uradalmi kezelésbe és ezt követően jelentős átalakítást végeztek benne és növelték a kapacitását. Sajnos, a termelés nagyságára utaló adatokkal nem rendelkezünk. Az épület nagyságát, felszerelését a mindszenti üzemmel összehasonlítva arra a következtetésre juthatunk, hogy 34-szer több sört és pálinkát főztek benne, s ennek alapján az ország jelentősebb ser- és pálinkafőzői közé tartozott.

86 Az agyag- és a kőipar a lakosság ellátása szempontjából két nagyon fontos mesterség képviselőit, a fazekasokat és a kőmíveseket tömörítette magába. A két mesterség képviselőinek száma 30-35 között váltakozott a XVIII. század utolsó harmadában. Vagyis az iparűzők alig 5%-át tömörítette az iparág. Ez a rendkívül alacsony arány több okkal magyarázható. Mint korábban utaltunk erre, a kőfejtők és kőművesek gyakran ugyanazon személyek voltak. A város épületének csak igen kis része készült kőből, a kőművesek munkáját csak az igényesebb építkezéseknél használták. A XVIII. század elején jobbrészt idegen kőművesmesterek végezték az építkezéseket. 1741-ben eperjesi kőmíves építi a városi mészárszék és bolt falazatát a főutcán, a csizmadiák árulószintje mellett. 1746-ban Pfajfeberger Lőrinc egri kőműves a kivitelező a Czikó utca városi telken, a Serafi funduson.

87 Csak 1754-ben regisztrálnak helyi kőművest, Kőmíves Mátyást, aki a Serafi funduson az építkezéseket folytatja. Ezt követően az uradalmi és az egyházi építkezéseket nem számítva a városi építkezéseken helyi mesterek végezték a kőmívesmunkákat.

88 Közülük többen a környéken is vállaltak építkezéseket. Különösen híres kőmíves, építőmester volt a cseh-morva származású Klier Vencel akinek emlékét, tevékenységét több közintézmény őrzi. O végezte a református iskola bővítését, felépítette az evangélikusok líceumát. 85 KOMÁROMY J. 1956. 72-73. p. 86 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 2. k. 316-319. p. DOBROSSY I. 1985. 89. p. 87 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 3. k. 290-291 p. 88 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 3. k. 786. p.