Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

utcai Szinva szakaszból kivezető malomárok fölött.

83 A malmot a város építette újjá és három köves volt. Az 1755-ben megkötött Grassalkovich-féle szerződés után a város tulajdonában csak ez a vízimalom maradt meg. A sörfogyasztás szokásának meghonosodása, illetve az első serfőzők megtelepedése, a műhelyek megalapítása a XVIII. század elejére esik Miskolcon. „Az Hunyad utczán kívül való városunk közönséges Serházá"-ról 1714-ben, míg a város más részén, de mindszenti területen a tapolcai apátság serfőző műhelyéről. 1709-ben esik szó először. 1704-ben a város belterületén is létezett egy serfőző, amelyet Dőry András építtetett.

84 A tapolcai apátság mindszenti serfőzőházát Bazilud Jakab és Kirsz János miskolci polgárok építették. A serfőzőt - amelyhez pálinkafőző is tartozott - 1713-tól az üzembe helyezéstől 3 éves időtartamra meglehetősen komoly összegért, 2100 rajnai forintért béreltek. A mestereket arra kötelezte a bérleti szerződés, hogy az apátsági kocsmákat lássák el itallal „illő áron, amikor fogy". Külső, tehát miskolci kocsmákba nem szállíthattak. A sörház alkalmazottairól is egyértelműen rendelkezett a szerződés. Eszerint „nevezettek minden földesúri teher alól felmentetnek, beszállásoktól, adóktól, amelyeket szoktak praesentálni a többi Mindszentiek". A bérleti feltételek között szerepelt mint engedély, hogy a bérlő évente 200 köböl árpát minden ellenszolgáltatás nélkül őröltethetett az apátsági malomban. Ha a bérlőnek nagyobb mennyiségre volt szüksége, akkor a „Szokott Taxa" ellenében elsőbbséget élvezett az őrlés során. A serfőző kapacitására egy 1746-ból származó elszámolásból következtethetünk. 1746 első nyolc hónapjában 463 3

/4 köböl árpából 385 hordó sört állítottak elő. Ez azt jelenti, hogy havi 3-4 főzéssel 48 hordó sört főztek. Az apátsági jövedelmek több mint fele a serfőzőből és az apátsági kocsmából származott. A sörház a legszerényebb számítással évi 1000 rajnai forint, a kocsma pedig - amelyben évente 300 hordó bor, 400 hordó sör és 30 hordó pálinka fogyott - évi 200 rajnai forint jövedelmet biztosított az az egyháznak. Az apátsági serfőző működéséről 1773-75 között tájé83 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. k. 677, 699. p. 84 DOBROSSY I. 1985. 79. p.