Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

rosban levő mészárszékekben mindig elegendő volt a mészárosok száma és következésképpen a lakosság hússal való ellátása biztosí­tott volt. 81 A lakosság ellátásában igen nagy jelentőségű volt a malomipar és a szeszipar. A XVIII. századi összeírások teljes mértékben figyelmen kívül hagyták e iparágak művelőit, a molnárokat, a ser- és pálinka­főzőket. Ennek okai közül kiemelésre érdemes az, hogy Miskolc leg­nagyobb ipari létesítményei nagyobb részt földesúri-egyházi tulaj­donban voltak és ezért az alkalmazottak nem számítottak adóköte­lesnek a tulajdonosok jogállásából következően. A XVIII. századba lépő városban az 1702. évi kötelkönyv szerint 4 vízimalom volt. A Hunyad utcai kapun kívül a Hevesi kerté vagy kallónak nevezett területen állott a Bükk-Borsy család malma. A két­köves vízimalom kása- és kendertörővel is rendelkezett. A város malma, a Papmalom az avasi templom alatt három köves volt. A Szinva alsó folyásán működött a XVI. századi eredetű kétköves Dőry-malom, amelyet Alsómalomnak is hívtak. (Később Belegrád ma­lom). Végül a tapolcai apátság háromkerekű vízimalmát említi a kö­telkönyv, amely a Szirma utcai révhely mellett állott a város alsó végén. A malmot a források Ispotálymalom és Vágómalom néven is említik. Az elnevezések onnan származnak, hogy a malom a mind­szenti ispotályhoz tartozott, illetve vele átelenben a Szinva túlsó ol­dalán húsvágóhíd volt. A XVIII. század derekára egy véglegesnek tekinthető, a XIX. század végéig létező vízimalomrendszer fejlődött ki a városban. A malmok az energiaszerzés optimális lehetőségeit kihasználva a középkortól kezdve szinte mindig ugyanazon a he­lyen létesültek és a várost átszelő patakok közül csak a bővebb víz­hozamú Szinván. 82 A XVII. században 6 vízimalom őrölt a város bel­területén. Ezek elpusztultak, vagy súlyosan megrongálódtak 1691­ben, amikor nagy árvíz pusztította Miskolcot. A malmok közül 1702-re négyet újból üzembe helyeztek. 1760 táján épült fel az egy­kori Zalatnay-Szepessy féle malom helyén, a mai Tizeshonvéd utcá­ban a diósgyőri koronauradalom Alsó Király malma, mely három kö­re járt. Ekkorra ismét üzemelt az egykori Kismalom a mai Szemere 81 MARJALAKI KISS L. 1925. 39-40. p. 82 GYULAI É. 1998. 142-146. p.; VERES L. 1975. 16-20. p.

Next

/
Thumbnails
Contents