Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

lálunk viszont régi adatokat, melyek arra utalnak, hogy a zsemlyéket és kenyereket háziasszonyok készítették és árusították némi haszon fejében. Mivel a piacon és vásárokon zsemlyét és kenyeret árusító árusok nem fizettek helypénzt, 1740-ben a város tanácsa határozatban mondta ki, hogy szabó, a varga és a csizmadia céhek színjei alatt áruló kenyérsütő asszonyok a jövőben helypénzt fizessenek, s az így befolyt összeget a város szépítésére kell fordítani.

75 A XVIII. századi forrásokban néha-néha felbukkan egy-egy perecsütő vagy mézeskalácsos neve is. 1779-ben a város korábban elhunyt mézeskalácsosát, Kálmánkay Józsefet egy Krajsemburgból származó mézeskalácsos helyettesítette, bizonyos Sucher Ignácz, aki a városban telepedéséért „2 aranyat fizetett, az egyiket bőr vederért".

76 Ritkán egyegy perecsütő tevékenységekre is utalnak a források. 1773-ban Hipperajter Ferenc kassai lakos Rajczinger József miskolci perecsütőhöz szegődött inasul és a házakhoz hordta a perecet.

77 A miskolci élelmiszeripar legfontosabb képviselői a mészárosok és a molnárok voltak. A város lakosságának hússal való ellátása a korábbi századokban is rendkívüli jelentőségű volt. (így nem véletlen, hogy az első miskolci céh alapítói a mészárosok lettek. A XVIII. század elején 6 mészárszéke volt a városnak, amelyet a céh tagjai 3-3 fő - béreltek. Ezekből ötnek 50-50 Ft volt az éves bérleti díja, míg egynek az ún. alsó mészárszéknek 36 Ft. A mészárszékek a belvárosban voltak a Szinva és a Pece patakok közelében, hogy vágáskor a tisztításhoz szükséges vizet megfelelő mennyiségben biztosíthassák. A 6 mészárszék közül 2 a Seraffi funduson (Czikó-, mai Kossuth utca) állott, egy pedig a szintén városi tulajdonban lévő Kura funduson. 1731-ben épült fel a hetedik, az ún. új mészárszék. Az épület faszerkezetű, nádfedeles volt. Az új mészárszék is a főutcán, a Piac utcán állott, „...a csizmadia mester embereknek áruló szine alatt".

78 1736ban 13 mészáros adófizető volt Miskolcon. A mészárosok ősi kötelessége volt a levélhordás. 1741-ben azt kérvényezte a céh a városi tanácstól, hogy mentsék fel tagjaikat a levélhordástól, mivel a céh75 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 621, 768. p. 76 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. k. 476. p. 77 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 6. sz. 526. p. 78 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 28. p., 2. k. 12-13, 38-39, 135-137, 516. p.