Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

mu(n)ká(t) Miskoltzi. Mester. Emberek. Asztalos Imre. Asztalos István."

68 Az 1760-as években több német asztalos települt a városba, (gy Vingler Mátyás - akit 10 Rhfrt-os adóssága miatt a városi beidézett és Rozemplatt József.

69 Azonban a mesterség nem németesedett el, mint ami több céh esetében jellemző. Az asztalosok az üvegesekkel alkottak közös céhet egyértelműen a két mesterség rendkívüli egymásra utaltsága miatt. A XVIII. század első felében német üvegesek tevékenykedtek a városban, de nem telepedtek le, pedig nagy igény mutatkozott az uradalmi-, a városi- és az egyházi épületek ablakainak üvegezésére. Az 1750-es évektől az óhutai ablakosok végezték az üvegezési munkákat, elsősorban az uradalmi épületeken. A század második felében pedig újhutai lakosok a hutában beszerzett ablaküvegekkel. Az 1799-ben megalakult asztalos céhnek kezdetben csak 1-2 német származású üveges volt a tagja. A bükki hutákból származó mesterek csak a XIX. század 40-es éveiben léptek a céh sorába.

70 A faipar további mesterségei közül csak az ácsok és a kerékgyártók tevékenysége figyelemre méltó. A fakulacskészítők lényegében szezonálisan űzték mesterségüket. A XVIII. század végi híres diósgyőri kulacsosok miskolci képviselői voltak. Az esztergályosok is csak néha-néha bukkannak elő a város ipartörténetében. A XVIII. század elején a Kupás család tagjai űzték a mesterséget. Nevük is jelzi, hogy fakupákat, tányérokat készítettek leginkább.

71 Az 1770-es években német származásúak voltak az esztergályosok, akik csak rövid időt töltöttek el Miskolcon. Az ácsok csak a nagyobb uradalmi és középítkezéseken jutottak szerephez, hiszen a lakóépületek tetőszerkezetét és a tetőzet fedését kalákában, háziipar szerűen végezték a miskolciak. A XVIII. század elején idegen mestereket hívtak a városba. A számadáskönyvek gyakran említenek egri mestereket. Az ácsmesterség művelői gyakran faragó munkát is végeztek, ami jelzi, hogy tevékenységük akkor még nem kizárólagosan a tetőszerkezetek készítésére szakosodott. 68 SZABADFALVI J. 1980. 69 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. k. 58. p. 70 VERES L. 1995. 72. p. 71 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 6. k. 171. p.