Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

Első Lajos óta a diósgyőri Fekete-erdőben volt a miskolciaknak faizási joguk. A Grassalkovich-szerződés a diósgyőri erdőkből ingyen rendelt 120 öl fát a főtiszteknek kiszolgáltatandó porció teljesítéséhez.

63 A város a későbbi években is a fát az „erdőn" veszi, úgy az építkezéshez használt tölgyfát, mint a szükségeshez hiányzó tűzifát. A tűzifa beszerzéséhez használták az uradalom erdőirtásaiból származó fát, nyomát találni annak, hogy ezt az ingyen fát szállították be a városba.

64 A város környékén lévő uradalmi és apátsági erdők egyéb használatáért, mint pl. a disznók makkoltatása, disznótizedet kellett fizetni, ez elsősorban pénzbeli és nem természetbeni szolgáltatás volt. A MISKOLCI PIAC Az árutermelés bizonyságául a vásárok és piacok szaporodását és jelentőségének növekedését szokták a történetírók kiemelni. Fényes Elek a többször idézett munkájában így ír Borsod megye kereskedéséről: „Borsodot a' természet kimeríthetetlen kincsekkel ajándékozván meg: ennélfogva felesleges javaiból másoknak is bőven juttathat. Fő kereskedési czikkek; a gabona, bor, gyapjú, és sertés. A' gabonát gömöriek, szepesiek vásárolják össze a' hires miskólczi piaczon; a' bort, a' lengyelek 's felső magyarországiak viszik el, szinte így a'sertést is, a' gyapjú Losonczra, Pestre, 's onnan tovább vándorol. Egyébiránt ezen egész kereskedés zsidók', 's görögök kezeiben van; honnan az utóbbiak közt Miskolczon, mint fő kereskedőhelyen, számos vagyonos sőt gazdag találtatik. Kereskedési utak Miskólcztól indulván ki: Egy viszen Szent Péteren, Putnokon keresztül Gömörbe; egy Szikszón által Kassára; egy Ongán keresztül a'Hegyaljára; egy Pest felé Mezőkövesdnek. Itt az út többfelé szakad, u.m. Ároktőn által Debreczennek; Ónodon keresztül Hegyaljának; Árokszálláson által Pestnek, 's végre Egernek. Mind ezen utak, kevés idő olta a' jobbak közé tartoznak."

65 A tárgyalt 1702-1848 közötti korszak az árutermelés megindulá63 SZENDREI J. 1911/a. 298. p. 64 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 883/1800. 65 FÉNYES E. 1837. 94. p.