Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

tézkedéseket foganatosítani, beleértve a nemesek szolgabírói beidé­zését is. 43 A korszakra jellemző tendenciaként megállapíthatjuk, hogy a pa­rasztgazdaságok terméseredményei kezdenek lemaradni a majorsá­gi terméseredmények mellett. Miskolc határában a város majorja az a gazdálkodási terület, ahol a majorsági gazdálkodás ismérveit, a parasztgazdaságoktól eltérő módszereket, megtalálhatjuk. A forrá­sok elemzéséből megállapítható, hogy a városi majorban az istállózó állattartás elterjedésével egy időben terjed az egyetlen földet javító módszer, a trágyázás. Mivel az állattartás nem számottevő, kevés a trágya, így csak ott használják, ahol a legfontosabb, a szőlőnél és a kukoricánál. A parasztgazdák nem ismerték a trágya értékét, jellem­ző, hogy pl. 1831-ben a város kénytelen volt a pástra járó utat az oda hányt trágyától megtisztítani, s az értékes talajjavítót a legelőn szétteríteni. 44 A város majorjában megjelenik a korszakra jellemző kapás növény; a kukorica is. A kukorica a tavaszi vetésben az árpát és a zabot szorítja ki, olyannyira, hogy a majorban nem is vetettek árpát és zabot, a város szükségletét vásárlás útján fedezték. A kuko­rica a paraszti gazdaságokban később jelenik meg, ennek oka, hogy a termesztése igen munkaigényes az új termesztési módszer, a gyom­irtás; azaz a kapálás, miatt. A mezőgazdaság mindenkor ki volt téve a természeti katasztró­fák, az időjárás és egyéb pusztításnak. A növénytermesztés legna­gyobb problémája a föld minőségének romlása, és ennek következ­ményeként, a vetőmag minőségi romlása. A termést is érték kisebb, nagyobb katasztrófák, ilyen volt a tárgyalt korszakban a pusztító anyarozs. 1831. februárjában kezdett elterjedni Borsod megyében olyan mértékben, hogy a vármegye jónak látta a falvak népét a ve­szedelemről közhírelés útján tájékoztatni. A város magisztrátusa megállapította, hogy Szabolcs felől érkezik a fertőzött gabona. A ve­szedelem közhírré tétele mellett megszervezték a felvásárlók figye­lését és szigorú büntetés terhe mellett tiltották meg a fertőzött gabo­na árusítását. A jegyzőkönyvekben nem esik szó nagyobb károkról, 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 304/1831. 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 45^6. p

Next

/
Thumbnails
Contents