Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

amit ez a fertőzés okozott.

45 A fertőző betegségek mellett az időjárás is sokszor megtizedelte a termést, különösen a jégeső sújtotta a miskolci gazdákat. A korszak mezőgazdaságának jellemző vonása, az árutermelés előretörése, a miskolci határban a szőlőművelésben követhető leginkább nyomon. Fényes Elek is megemlékezik a miskolci szőlőkről: „Borsodnak 15,262 holdra terjedő szőlőskertéiben nagy kincs fekszik: mert ezekből nemcsak több ezer háznép táplálja magát, hanem számosan (kivált a'miskólczi görögök), tetemesen meg is gazdagodtak. Legkiterjedtebb szőlőhegye van Miskólcznak magának, hol némellyek szerint 1424 pinczénél több találtatik. A miskólczi bor színére fejér, továbbá kedves italu, szeszes, s' csak középszerű jó esztendőkben is felette erős, e'mellett állandó, mire a' hideg és száraz pinczék nem keveset tesznek. Ellenben hideg vagy nedves esztendőben szine hamar megtörik, 's épen nem állandó. Mind ezen jó tulajdonságai mellett a' miskólczi bort, mind a' felföldi, mind a' lengyel kereskedők örömest megkeresik, 's még élénkebben vennék, ha némellykor holmi hamar meggazdagodni akarók, vagy tulajdon hasznukat nem értők által meg nem csalattatnának; vagy ha áltáljában véve a' pinczemesterség okosabb, tudományosabb gyarapodást nyerne. Szinte becses, első osztálybéli fejér asztali borok teremnek: Sz. Péteren, Csabán, Görömbölyön, S. Keresztúron, Nyéken, Geszten (hol néha aszút is csinálnak mint Miskólczon), Kazán, 's m.t. Vörös bor csak Eger tájékán szüretik, 's itt a' noszvalyit, ostorosit, kis-tállyait méltán az egrihez hasonlíthatjuk. Az esztendei termést, 20 p. akót számitván, egy holdra 305,240 akóra becsülhetjük, meggondolván azt, hogy a' termékenység itt nagy ugyan, de a' szőlőmívelésre fordított szorgalom csudálkodást gerjeszteni épen nem képes."

46 A mezőgazdaság szerkezetének a szőlőművelés felé történő eltolódása már a 16. században megkezdődött. A piacra termelt, egyre nagyobb mennyiségű borból származó bevételek egy részét természetesen a földesúr - az uradalom és a város is - a szolgáltatások emelésével és új szolgáltatások bevezetésével próbálta a maga hasz45 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 67/1831. 46 FÉNYES E. 1837. 91-92. p.