Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

- a gabonaneműek ára az 1777-1785 közötti években nem mutat kiugró változásokat:

39 Búza Rozs Árpa Zab Rft. X. Rit. X. Rft. X. Rft. X. 1777: 1 12 39 30 22 1778: 1 12 39 34 22 1779: 1 12 39 36 26 1780: 1 24 45 33 25 1781: 1 27 47 33 25 1782: 1 22 45 36 25 1783: 1 08 38 3 25 1784: 1 08 38 30 23 1785: 1 10 39 32 22 Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legdrágább esztendő az 1781. év, a legolcsóbb az 1783. és az 1784. év. A búza ára nem egyértelműen hatott a többi gabona árára: a kilenc év alatt a búza ára 2 krajcárral csökkent, míg az árpáé ugyanennyivel nőtt, a rozs és a zab pedig nem változott. A kérdéses években a kukoricát még nem limitálták, de a tapasztalás szerint az árpával azonos áron kelt el a piacon. Tovább vizsgálva a piaci limitációkat megállapítható, hogy a gabonaneműek ára a következő öt évben - 179l-re - ugyancsak megnőtt; a tiszta búza ára elérte a 4 forint 15 krajcárt, a rozs ára a 3 forint 15 krajcárt, a zab az 1 forint 16 krajcárt és a kukorica a 2 forint 40 krajcárt.

40 Az áremelkedés a napóleoni-háborúk következtében kialakult konjunktúrának az eredménye. A gabonaneműek és főként a búza ára, a mezőgazdasági termeléstől független spekulációs célokat is szolgált, bár Miskolcon 1791ben még nagykereskedőt értettek a „spekuláns" név alatt. Az 1847es, ínséggel fenyegető, esztendőről a levéltári iratok között fekszik az ínségenyhítésre kiküldött megyei megbízott főszolgabíró: Kis 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVHI. No. 19. Az ár 1 pozsonyi mérőre vonatkozik. 40 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Sp. XXVIE. No. 23.