Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

seregnek tett országgyűlési felajánlás begyűjtésének részét képezte. A városi tisztviselők a gazdáknak tettek fel kérdéseket a náluk felhalmozott gabonáról: „azon ajánlathoz képest, mely szerint közelebb tartott közönséges gyűlés alkalmatosságával a Tettes Statusoknak vetéseiknek termését, amennyiben magok házi szükségeket felül haladná Felséges Urunk Tábora számára mértékletes áron által ígérni tetszett."

36 A „mérsékelt áron" történő eladásra vonatkozó elutasító válasz valóságtartalmát ugyan megkérdőjelezi a rekvirálás ténye, ennek ellenére elfogadhatjuk a bevallásokat valósnak. A gazdák becsületességét befolyásolta, hogy a városnak voltak eszközei a tényleges termésbecsléshez, erről tanúskodik az iratcsomóban fellelhető 16 nevet tartalmazó „spekuláns" lista.

37 A felmérésekről készült feljegyzésekben megtaláljuk a „búzával kereskedő házak" listáját is. Közülük Kamenyczky János érdemel említést, aki 30 köböl rozsot és 3 köböl búzát kínált eladásra és Scheidler Mihály, akinek 40 köböl búzája és 400 köböl árpája volt eladó. A többieknél csak saját szükségre való gabona volt: Czakó Sámuelnél 6 köböl búza, Bodó Jánosnál 11 köböl búza és 4 köböl árpa, Soos Györgynénél 7 köböl búza. Tanulságos a tanács tagjainál tartott főbírói vizitáció eredménye is: Szabó János 16 köböl búzát vall saját szükségre, mivel „cselédes ember", Megáll József először 2 köböl saját használatra szánt tiszta búzát vallott be, majd az újabb kérdésre előkerült még 8 köböl azzal, hogy már felvette rá az előpénzt, Forrai Sándor szerényen 1 köböl búzát tett félre saját használatra, de felajánlott mintegy 16 köböl árpát és kukoricát. A sok és sokféle kimutatásból levonhatunk néhány általánosságot: a miskolci gazdák búzát csak saját szükségletre termelnek, árukészlet csak a kereskedelemmel is foglalkozóknál van; rozsot és árpát már nem termelnek saját szükségletre sem, a kereskedő készlete mellett egyetlen gazdánál van említésre méltó mennyiség, ami bizonyíthatóan saját termesztése; zab csak a lovas gazdáknál terem, árukészlet nincs sehol.

38 A mezőgazdasági termelés viszonylagos kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy a napi szükségletre történő vásárlásoknál - a heti piacon 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVIII. No. 23. 37 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Sp. XXVIII. No. 16. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVIII. No. 23.