Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

tott lépését.

60 Mint Károlyi Sándor leírta, hasonló konföderációt szerettek volna Horvátországban is megvalósítani, ezért Miskolcon február 8-án eldöntötték, hogy a horvát rendeket is írásban „ad confederationem" megkeresik. (Velük sikertelenül jártak, a horvát szábor Zágrábban február 20-án 15 ezer katonát ajánlott meg a kurucok ellen I. József császár seregébe.) A miskolci tanácsülés foglalkozott továbbá a hadseregszervezés kérdéskörével is, és éppen ekkor rajzolódott ki az az ellentmondás, mely a tervezett katonai törvénykönyv létrehozása kapcsán fogalmazódott meg. Ez utóbbi ugyanis kiemelte a hadsereget a rendi kötelékekből, egyedül a központi hatalomtól tette függővé annak irányítását, ami az állandó hadsereg teljes kiépítése előtt egyengette az utat, s így nem csoda, ha sokak részéről heves ellenállásba ütközött.

61 (Mint Károlyi írta: „folyt a hadi reguláknak az ő olvastatása, annak correctiója, kinek alkalmatosságával sok külön külön discursusok és disputatiok voltak a haza dolgaiban".) Ekkor döntöttek a fejedelmi kancellária felállításáról is, báró Sennyey István vezetésével.

62 „Az udvari cancelláriától (melynek fejei Ráday Pál s Jánoky Zsigmond valának) különválasztatott senatoriális cancellária szerveztetett b. Sennyey István főcancellár alatt s igazgatójává Labsánszky János tanács[os] úr tétetett" - írta Bercsényi hozzátéve, hogy előadó tanács-titkárokat is kineveztek, köztük a már említett Aszalay Ferencet. Érdekességként megjegyezzük, hogy míg Rákóczi 1704 januári itt-tartózkodásakor a köznemesekből álló Udvari Tanács, addig két évvel később a főnemesekből életre hívott szenátus illetve egyéb szervek (kancellária, gazdasági tanács valamint katonatiszti réteg) kezében összpontosult a fontosabb szerep II. Rákóczi Ferenc környezetében. Legalább ennyire a közérdeklődés homlokterébe került a miskolci tanácsülésnek a jezsuita renddel foglalkozó határozata. Az 1705 őszén (szeptember 13.-október 3.) ülésező szécsényi országgyűlés 60 A miskolci tanácsülés és az erdélyi kérdés összefüggéseiről az idézettek mellett: KÖPECZI B. 1980. 216. p.; R. VÁRKONYI Á. 1986. 906-907. p.; R. VÁRKONYI Á. 1989/b. 209. p. stb. 61 R. VÁRKONYI Á. 1989/b. 214-215. p. 62 Minderről ld. pl.: BÁNKUTI I. 1980.