Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN
Lengyelország 59 támogatásának megszerzését is, valamint - „mivel mind ezek között egy catholicus gvarans [= garantáló] sincsen több az lengyelnél" - a Velencei Köztársaság diplomáciai megkeresését is. A miskolci tanácsülés határozatai között szerepelt még, hogy a békekötés alapfeltételének tekintik Erdély függetlenségét, amellyel Rákóczinak nem titkolt célja volt, hogy amennyiben a magyarországi trónra a rendek királyt választanak, erdélyi fejedelmi címét tartotta volna meg szívesebben. A zsibói csatavesztés után Erdély nagy részéről kiszorult Rákóczi-párti rendekkel Ráday Pál Aranyosmedgyesen folytatott tárgyalásai eredményeként, a február 10-i miskolci tanácsülés országgyűlés összehívását kezdeményezte 1706 márciusára, Huszt városába. („Nemkülönben Erdély országa is, kinek mivel activitása mostan az ellenség miá nem lehet, resolváltatott [= eldöntetett], hogy a bujdosóban lévő erdélyi státusok Máramarosban confluálván [= összegyűlvén], minthogy Erdély országának része, az confederatióban lépjenek bé" - írta Miskolcon Károlyi Sándor.) Az utóbbin elfogadott határozat körvonalai szintén kirajzolódtak már Miskolcon is, amely az erdélyi és a magyarországi rendek konföderációjában, Habsburg-ellenes szövetségében öltött testet, vagyis egy elvi szintű perszonális uniót rögzített a két független állam között, jóllehet a gyakorlatban Rákóczi a magyarországi viszonyokat honosította meg Erdélyben is, s személye inkább a két állam közösségét, semmint függetlenként kötött szövetségét fejezte ki. A rendek érvelése mindkét oldalon egyforma volt: Erdély önállóságának biztosítására nemcsak saját szempontjából, hanem a magyarországi függetlenségi háború sikere érdekében is szükséges. (Egy kortárs szemléletesen így fogalmazott: „Ezen két hazának szerencséje azon egy hajóban evezni, amelynek mind ellenzéke, mind sorsának bátorságos partra való jutása elszakadhatatlanul össze van kapcsolva.") A huszti országgyűlésen deklarálták továbbá Erdély elszakadását a Habsburg-háztól, amely kimondatlanul is előkészítette a magyar országgyűlés hasonló, egy évvel később Ónodon megvalósí59 Ld. erről STASZEWSKI, J. 1980.
