Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
tát. 123 A gyógyító tevékenység jelentős részét még a XIX. század első felében is a népi gyógyítók („orvosasszonyok", „tudósemberek", „javasasszonyok") végzik, akik ismereteiket generációról generációra szálló szájhagyomány és tapasztalat útján szerzik. 1764-ben település-együttesünkön mindössze két orvos, nyolc seborvos és 16 bába működik. Közülük szinte minden magasabb képzettségű személy Miskolcon lakik, Diósgyőrött egyetlen seborvost és három bábát találunk, a többi helységben pedig csak l-l bábát írtak össze (Felsőgyőrött és Mindszenten bába sincs, utóbbiak Miskolc, illetve Diósgyőr egészségügyi személyzetére utaltak.) 124 Miskolcon 1736-ban alapítják az első gyógyszertárat, 125 és a század második felében már bekövetkezik a sebészek és borbélyok szakmai elkülönülése. 126 Adataink azt mutatják, hogy a városban viszonylag korán, a XIX. század elején megindul a seborvosok szakképzett orvosdoktorokkal történő felváltódása. Az 1809. évi összeírás szerint már öt orvos él és dolgozik Miskolcon, míg a seborvosok száma a korábbi hét főről négyre csökken. A XIX. század első felében a működő gyógyszertárak száma ugyancsak négyre vagy ötre emelkedik. 127 A gyógyítás, a születés és a halál színtere korszakunkban elsősorban az otthon. Bár a közegészségügy-történetek, csakúgy, mint a Miskolc történetét összefoglaló munkák szorgalmasan beszámolnak a vizsgált területen található ispotályok, mint gyógyító intézmények történetéről, a valóságban ezek az intézmények egy-két kivételtől eltekintve kétes hírű intézmények, inkább a szegényházhoz, illetve az elfekvőhöz álltak közel, mintsem hogy a kórházak előfutárainak lennének tekinthetők. Miskolcon minden nagyobb felekezet - római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti és zsidó - létrehozta a maga ispotályát és a napóleoni háborúk óta többnyire katonai ispotály is működött a városban, a bennük összeírt személyek száma azonban összességében általában 30-40 fő körül mozog a XVIII. szá123 HŐGYE I. 1982. Vö. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Spec. XXII. 56. doboz, sz. n. (Prot, curr. 1771). 124 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /b. XII. II. 2. 125 TÓTH P. 1981. 35. p. 126 TÓTH P. 1981. 122. p. 127 DOBROSSY I. 1996. 191-206. p.
