Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

nem egyszerűen a bevételek növelését, hanem a nemesi adómentesség rendszerének fokozatos felszámolását is elő akarták segíteni. „Ez időkben nemcsak az ország, hanem a külföld figyelme is a városunk eseményei felé fordult." - írta a miskolci tanácsülésről a századforduló helyi krónikása, tegyük hozzá: joggal.

56 A kitüntetett érdeklődés oka elsősorban abban állt, hogy 1706 elején a legfontosabb kérdés a békekötés előkészítésének és tartalmának kidolgozása lett, s a nemzetközi diplomácia útkeresése mellett egyre fontosabbak lettek Erdély ügyei stb. is. A miskolci tanácsülésen kimondták a nagyszombati béketárgyalások folytatásának szükségességét is, ahol - külföldi közvetítéssel - korábban már körvonalazódtak a békefeltételek. Áprilisban mindennek alapján fegyverszünetet is kötöttek, majd a Miskolcon elhangzott békefeltételeket az 1706. júniusi érsekújvári ülésen öntötték formába.

57 A vezérlő fejedelem és hívei elsők között ragaszkodtak az 1687. évi, rendi alkotmányt sértő törvények megszüntetéséhez, különösen az Aranybulla ellenállási záradékának - Károlyi Sándor szavaival - „az ő erejében való" felújításához. A béketárgyalásokra kilenc szenátorból álló delegációt neveztek ki, Bercsényi Miklós vezetésével. Ami a külföldi figyelmet és a magyar szabadságharc európai felértékelődését illeti, erre utal, hogy Rákóczi minden bizonnyal még Miskolcon hagyta meg XIV. Lajos követének: „írja meg udvarának, hogy ha a király [ti. a francia király] azt akarja, hogy a magyar rendek a hadakozást folytassák: szükséges rendes szövetséget kötne velük és ővele, Rákóczival, úgy, mint Erdély fejedelmével. Másként magára vessen a király, ha a magyarok a kínálkozó kedvező alkalmat megragadják, s József császárral megbékélnek."

58 A békekötéssel kapcsolatban a miskolci szenátusülés nemcsak a törvényes garanciák fontosságát, hanem a külföldi garantáló hatalmak beleegyezésének kieszközlését is fontosnak vélte. Február 9-én Anglia, Hollandia, Svédország, Poroszország garanciája mellett szem előtt tartották az éppen bizonytalan belső helyzettel küszködő 56 SZENDREI J. 1904. 324. p. 57 HECKENAST G. 1984. 380. p. 58 THALY K. 1892. 511. p.; ill. SZENDREI J. 1904. 330-331. p.