Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

különbözött. Az azonban joggal feltételezhető, hogy a kevésbé kényes, de fizikailag nagyobb erőkifejtést igénylő munkákat, ha módjuk volt rá, mással - szolgával, legényfiúval - végeztették el. A munka és a pihenés heti rendjét az állam és az egyház egyaránt igyekeztek szabályozni. A vasárnapi munkavégzést nemcsak az egyházak tilalmazták, hanem a XVII. századtól kezdődően jó néhány erre vonatkozó megyei, városi és egyházi határozat maradt ránk. A felvilágosult állam azonban nem érdekelt abban, hogy alattvalói túl sok időt pihenéssel töltsenek, ezért 1754-ben majd 1772-ben csökkentik a kötelezően megtartandó ünnepnapok számát és 1772-től fogva vasár- és ünnepnapokon délután három órától már a hetivásár is működését is engedélyezik.

98 Az egyház az istentisztelet rendjének (jelentőségének) betartása mellett főként a házasodással együtt járó zajos mulatságok tűrése vagy tiltása formájában szólt bele az élet fordulópontjainak időzítésébe. Nem minden volt szabályozott azonban, illetőleg a szabályozás mellett maradt arra tér, hogy a közösségek helyi szokásrendszereket alakítsanak ki. A szokások kialakítását az előírások tiszteletben tartása mellett jelentős mértékben befolyásolta a célszerűségre való törekvés is. A keresztelők és temetések esetében például a rendelkezésekre álló adatok szerint igen kicsi volt az ingadozás. Az ismert - a református egyháztól származó - adatok szerint mind Miskolcon, mind Diósgyőrött a halál beállta és a temetés lezajlása között egységesen két nap telt el. Ennél későbbi temetésre csak a halottak nem egészen 3 százalékának esetében került sor. Úgy látszik, a korabeli viszonyok között nem volt tanácsos ennél hosszabb ideig várni. (Egyébként közegészségügyi okok miatt a kormányhatóságok is a gyors temetést szorgalmazták.) A keresztelések és születések közötti távolságra csak az evangélikus anyakönyvekben találtunk fogódzót. Itt 1,9 napos a különbség a két esemény között. Az átlag fél nappal hosszabb, ha a keresztelt nem miskolci, illetve a nemes gyermekeket egy nappal korábban keresztelik, mint a szegények újszülöttjeit, ezek azonban nem nevezhetők lényeges különbségeknek. A sietség két tényezővel is in98 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b Spec. XXII. 243. (Prot, curr.) vö. TÓTH P. 1989. 112. p.