Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

az esettanulmányok, amelyek különböző speciális foglalkozásokat őrző, illetve sajátos társadalmi helyzetben lévő bevándorló csopor­tokról készültek, 93 a betelepedés mértéke, folyamata, szereplői pedig csak alaposabb „mélyfúrások" (az egyének/családok történetéig be­hatoló levéltári kutatások) segítségével lesznek megismerhetők. Végezetül meg kell emlékeznünk arról, hogy a vándorlókon belül nem elhanyagolható arányt tettek ki azok a személyek, akik a társa­dalom peremére sodródtak és életmódjuk, megélhetésük szinte tel­jes egészében a vándorlásra alapozódott. A közbiztonság erősítését célzó „vigyázások" során a megyei szolgabírók elé fölös számban kerültek koldusok, csavargók, szökött katonák, vándorló cigány csa­ládok, akiknek száma minden korlátozás dacára számottevő még a XVIII. század végén - XIX. század elején is. 94 Nagy vonalakban összefoglalva a vándormozgalmakat azt mond­hatjuk, hogy minden valószínűség szerint a vizsgált 150 év alatt sem mértéküket, sem szerkezetüket tekintve nem tekinthetők válto­zatlannak. A XVIII. század elején a vándorlásukat egyszeri, de vég­leges mozgásként tervező telepesek, valamint a vándorló életformát gyakorló kóbor elemek száma nagyobb lehetett, míg a XVIII. század végére - a XIX. század elejére velük szemben megerősödtek az ide­iglenes jellegű, munkavégzést, képzést szolgáló célú vándormozgal­mak. A városba történő betelepülés tömeges mozgalomból speciális foglalkozási csoportok bevándorlása szűkül, melyen belül a XIX. század folyamán egyre inkább a zsidók dominálnak. 95 A város ide­iglenes vándormozgalmai egyrészt méretükben többszörösen meg­haladták a környező falvakét, másrészt jellegük is eltérő volt. A fal­vak népe a XVIII. század első felében lezajlott települési mozgalmak után többnyire csak a munkavégzéssel kapcsolatos ideiglenes ván­dorlásokban (szolgálatvállalások, napszámos és idénymunkák) vál­lalt tevékenyebb szerepet, míg a városi népesség egy része - a ke­reskedők, iparosok - életmódjába szervesen beépült a vándorlással való kapcsolat: fiatal korukban résztvevői, idősebb korukban, mint mesterek fogadói és befolyásolói. Lényegesen nagyobb Miskolcon 93 GYULAI É. 1999.; MOLNÁR L. 1966; RÓZSA M. 1975 stb. 94 FARAGÓ T. 1997/a. 95 Ld. erre nézve DOBROSSY I. tanulmányát e kötetben.

Next

/
Thumbnails
Contents