Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN
terheket. 49 Ugyanakkor a sok negatívum mellett meg kell jegyezni, hogy a háborús konjunktúrának haszonélvezői is voltak Miskolc lakosai között, elsősorban az iparosok, akik számos megrendelést kaptak a kuruc hadsereg felszerelésére. Például Rákóczi hadseregének komoly megpróbáltatást jelentett, hogy az ellenőrzésük alatt álló területen kevés puskaműves dolgozott, fegyvereiket zömmel inkább ügyes lakatosok készítették. Lónyay Ferenc Rákóczi fegyverbiztosa Mecenzéf, Rozsnyó stb. mellett miskolci mestereknek is megbízásokat adott. 50 Az ország államformáját (rendi konföderáció), Rákóczi vezérlő fejedelmi címét, főbb vezető tisztviselőit (például a szenátust, az annak elnökévé választott Bercsényi Miklós stb.), a toleráns egyházpolitikát meghatározó szécsényi országgyűlés után 1705 végén több sorsdöntő eseményre is sor került. Megkezdődtek a nagyszombati béketárgyalások, Zsibónál pedig súlyos vereséget szenvedett az Erdélyből így kiszoruló Rákóczi. Ebben a helyzetben került sor 1706. január 30.-február 16. között a valamennyi kortárs, illetve későbbi visszaemlékező szerint is nagy jelentőségű miskolci tanácsülésre. A 24 tagú szenátus a téli hideg és az útviszonyok miatt néhány napig várakozni kényszerült, mire rendes ülést tudott tartani. Maga a fejedelem január 21-én érkezett ismét Miskolcra, s két nappal a szenátus ülése után távozott. 51 Miskolc „nagy mezőváros az ország közepén, egynapi járásra van Egertől" - emlékezett az emigrációban a szenátus összehívására 49 Közli: NAGY M. 1994. 75-76. p. Az ún. egyházi nemesek (más néven praedialisták) csoportjának eredete a kora középkorra nyúlik vissza - eredetileg egyházi főméltóságok katonai kíséretéhez tartoztak -, a XVIII. századra jelentéktelenné váltak, hivatalt nem viselhettek, jobbágyokat nem tartottak, viszont rendelkeztek a nemesi felkelés kötelezettségével és az adómentesség jogával. Utóbbit - bár állami adófizetés kötelezettsége alá nem vetették őket - az újkorra számos korlátozás érte, és így részt kellett vállalniuk bizonyos esetekben, például a szállítási kötelezettségekben. Ld. erről részletesen: LENGYEL A. 1971. 50 HECKENAST G. 1984. 377. p. 51 ESZE T. 1955. 554-555. p. Vö. 6. sz. jegyz. Az innen kiadott rendeletek, jobbágyfolyamodványokra született válaszok: ESZE T. 1955. 271-276. p., Károlyi Sándorhoz Miskolcról intézett levelei: GÉRESI K. 1897. 374-376. p.