Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

hogy a helyi járványok összegzett hatása vetekedhetett a sokkal félelmetesebb hírnévre szert tett pestissel vagy kolerával, csak talán kevésbé hirtelen és feltűnő halandósági csúcsok nélkül történő jelentkezésük miatt sem a kortársaktól, sem az utókortól nem kaptak elegendő figyelmet. Nézzük meg, hogy voltaképpen mit takartak a helyi járványok és ténylegesen hogyan érintették a lakosságot. A miskolci reformátusok anyakönyveiben viszonylag korán, már a XIX. század első évtizedeiben elkezdték a haláloki statisztika rendszeres vezetését. Az általunk feldolgozott 1828-1830. évek halandósági válsága a halálokok megoszlása szerint az alábbi képet mutatta. 10. táblázat A miskolci reformátusok halálozási okai 1828-1830 Csecsemők Halálokok (0-1 éves) Gyermekek (2-14 éves) Felnőttek (15-59 éves) Öregek (60 év felett) Ismeretlen életkorúak Összesen N százalék N Járványos betegségek 12,9 38,9 4,3 2,2 13,2 181 Egyéb betegségek 54,7 55,0 86,2 58,9 23,9 64,4 880 Gyermekszülés 0.7 0,2 3 Erőszakos halálokok 1,2 2,0 3,8 1,6 222 30 Ismeretlen és rosszul meghatározott 31,2 4.1 5,0 37,3 73,1 20,0 273 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 97,0 100,0 1367 N 333 293 399 316 26 1367 % 24,4 21,4 29,2 23,1 1.0 100,0 A három év alatt összesen 1367 halálozás történt, amelyből mindössze 13 százalékot tesznek ki a járványos betegségek. Ez azonban alighanem túl rózsaszínűnek mutatja a képet, mivel az anyakönyvben felsorolt halálokokat a ma használatos hivatalos haláloki névjegyzékben szereplő elnevezésekkel túlnyomó többségében nem tudtuk azonosítani. Ennek oka főként abban rejlik, hogy ekkoriban az anyakönyvet vezető személy, feltehetőleg többnyire a lelkész, valójában nem halálos betegségeket, hanem a halál előtt megfigyelhető tüneteket jegyezte be halálokként. A járványos betegségek egy része jól látható tünetekkel rendelkezett, ebből tudjuk azt, hogy a vizsgált években - amikor még a kolera nem érte el az országot - a csecsemők 13, a gyermekek közel 40 százaléka bizonyosan járványos betegségek, főként himlő, skarlát (patécs) és vérhas áldozata lett a miskolci református családokban. A XVIII. szá-