Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

kb. 24 000 főnyi lakosságához képest mindössze 3 százalék a halottak aránya, vagyis a csapás ereje lényegében kisebb volt, mint az 1709. évi pestis esetében. 9. táblázat Az 1831. évi kolerajárvány néhány jellemzője Görömbölyön és Hejőcsabán Római katolikus' Református" Izraelita Egyéb és ismeretlen" Összesen Fő Meghalt Felépült Ismeretlen 4 15 9 19 12 38 26 7 22 51 79 22 Összes megbetegedett 19 2X 50 55 152 0-19 éves 20-59 éves | 60 X éves Összesen Férfi Nő 1 Meghalt Felépült Ismeretlen*" 16 19 9 30 59 11 5 1 2 51 79 22 28 12 23 41 10 Összes megbetegedett 44 100 8 152 78 74 Betegség tartama (nap) Összesen o 1 1 2 3 4 5-8 1 Ismeretlen"" Összesen Meghalt Felépült Ismeretlen" 13 12 10 12 21 5 24 5 11 4 13 22 51 79 22 Összes megbetegedett 13 22 33 29 16 17 22 152 * Hejőcsaba. "Túlnyomórészt görömbölyi lakosok. "*A jelentés augusztus 15-i készítésekor még beteg. Érdemes egy pillantást vernünk a kolera főbb jellemzőire, melyet a Görömbölyre és Hejőcsabára vonatkozóan ránk maradt részletesebb adatok elemzésével tudunk megvilágítani. Eszerint a kolerában megbetegedett személyek 39 százaléka meghalt, 61 százalékuk viszont túlélte a betegséget. Ha valaki az első két napot át tudta vészelni, akkor már 80 százalékos esélye volt a gyógyulásra. A betegség azonban nem egyformán érintett mindenkit. Adataink azt mutatják, hogy a csabai reformátusok halandósága számottevően magasabb volt, mint az ugyanott lakó katolikusoké és zsidóké, vagyis az életmód, a szokások és a környezet tisztasága egyaránt szerepet játszhatott a betegség terjedésében vagy távol tartásában.

64 Va64 Howard LUPOVITCH 1996. 150-153. p.