Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

két", nemes Lenkei Susanna után 1777-ben azért érdeklődtek, mert állítólag „gyermekét meg ölte a hasába" (valószínűleg valamilyen eszközzel abortuszt idézett elő). Egy tiszanánai születésű Miskolcon szolgáló lány azt vallja, hogy egy ismerőse felajánlotta, hogy szerez neki olyan szert a patikából, amely magzatelhajtásra alkalmas „mert mi evvel sokszor szoktunk élni". Forrásainkból úgy tűnik, hogy a „kenést" (masszírozást) végző gyógyítóasszonyok is közreműködtek a nem kívánt terhesség megszüntetésében. „Nem jártam én Görömbölyre mint ő, nem kenték ki én belőlem az gyermeket, mint ő belőle" mondja Miskolci Erzsébet nemesasszony egy vita során veszekedőtársa lányáról 1741-ben.

43 Szélsőséges esetekben még az is előfordult, hogy a nem kívánt gyermeket anyja a születése után ölte meg.

44 A felsorolt, illetve az itt nem idézett esetek kapcsán azonban fontos megjegyeznünk, hogy ekkor a születéskorlátozást célzó cselekedetek valamint a mögöttes szándékok még negatív értékeléssel kerültek említésre. A grafikonjainkon jelzett változások viszont e magatartások tömegessé válását sejtetik a felnőtt református és evangélikus népességben Diósgyőrött a XVIII-XLX. század fordulóján, Miskolcon pedig a XIX. század elején. Jó lenne persze mindezt igazolni a termékenység csökkenését bemutató pontosabb, részletesebb adatokkal. Miskolc és környéke termékenységét azonban csak nagyon hozzávetőlegesen tudjuk becsülni. Erre vonatkozó vizsgálatot ugyanis Miskolcon egyrészt a nagy esetszám, másrészt a vezetéknevek anyakönyvezésének bizonyta43 Források az adatok sorrendjében: B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501

/c XVII. XV. 3454, LV. 1501/b Spec. Xü. 392., IV. 1501/b XIV. 195., IV. 1501/b Spec. XII. 433. 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 511/b 9. kötet. „Rabok táblás jegyzéke".